Nem dönthet máshogy az államfő plágiumügyét vizsgáló szakértői bizottság, minthogy megállapítja: Schmitt Pál 1992-es doktori értekezése más kutatók munkáinak szó szerinti fordítása – ez tudományos és politikai körökben is egyértelmű. Ennek ellenére kormánykörökben nem tartják automatikusnak a köztársasági elnök lemondását.
A jövő héten hozza nyilvánosságra a jelentését a köztársasági elnök doktori disszertációjának eredetiségét vizsgáló bizottság. A kisdoktori címet 1992-ben kiadó intézmény jogutódja, a Semmelweis Egyetem (SE) által felkért, egyelőre névtelen szakemberek két hónapot kértek a „megalapozott döntéshez”, amely szakértők szerint nem tud más lenni, mint amit a hvg.hu már bizonyított: a 215 oldalas dolgozatból körülbelül 200 Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató francia nyelvű tanulmányának, Klaus Heinmann német professzor kutatásának és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság brosúrájának szó szerinti fordítása. Az egyetem, illetve a tudományos címek presztízse miatt sem teheti meg a SE, hogy meghagyja egy nyilvánvalóan „ollóval írt” iromány summa cum laude fokozatú doktori címét. A Népszabadság úgy tudja, az egyetem ezzel együtt is megpróbálja az „ítéletet” a köztársasági elnök és hivatala kommunikációs kliséivel összhangba hozni, és nem írja le fehéren-feketén, hogy egy összeollózott, önálló elemeket csak nyomokban tartalmazó, a korabeli követelményeknek sem megfelelő dolgozatról van szó; vagyis a politikára bízza az utókezelést. A SE-n nincs előírás plágium esetére; igaz, az egyetemek többségénél automatikus ilyen esetben a doktori cím visszavonása.
A hurok amúgy hétről hétre szorult Schmitt nyaka körül: a Magyar Rádiónak adott egyetlen nyilatkozatát is tételesen cáfolta a sajtó. Kiderült: nem igaz, hogy „közösen dolgoztak” Georgievvel, és ebből ered a 180 oldalnyi egyezés, a maradék 30-35 oldalon pedig az ő „eredeti következtetései” vannak, de az is bebizonyosodott, hogy már 1992-ben sem volt elég a forrásokra a bibliográfiában hivatkozni. Az index.hu a napokban írt arról, hogy egy 1988-ban megjelent cikk kész munkaként említi a disszertációt. Ez ellentmond Schmitt azon állításának, mely szerint édesanyja 1990-ben bekövetkezett halála után döntött a doktori cím megszerzéséről. A Népszabadság pedig nemrég ismertette a Legfelsőbb Bíróság egy 1981-ben hozott ítéletét, amely jogerősen kimondta: az alperes megsértette a szerzői jogokat, mert más doktori értekezéséből szó szerint emelt át részeket, azokat nem tette idézőjelek közé, és nem jelölte meg a forrást sem, az irodalomjegyzékben pedig a szerzőnek csak egy másik munkájára hivatkozott. A Schmitt disszertációjára és az államfő magyarázkodására is kísértetiesen hasonlító történet végén az ELTE visszavonta a kisdoktori címet.
A botrány kirobbanása óta a nyilvánosságot kerülő köztársasági elnök népszerűsége soha nem látott mélységekbe zuhant.
Az Ipsos februári kutatása szerint Schmitt addig is csak mérsékelt támogatottsága a plágiumbotrány kitörését követő egyetlen hónap alatt 4 százalékot esett, és 30 százalékkal csupán a tizenegyedik helyen állt a politikusok népszerűségi listáján.
Annak ellenére, hogy az ellenzéki sajtó az államfő távozásának előkészítését látta a Lázár János, a Gulyás Gergely (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP) házszabály-módosító javaslatában, az érintettek az előző szabályozással megegyező szöveg beterjesztését az alaptörvénnyel és az országgyűlési törvényjavaslattal indokolták. Ugyanakkor lapunk úgy tudja: a bizonytalan kimenettel együtt is már keresik „az emberek emberének” utódát. Eddig leggyakrabban Martonyi János külügyminiszter, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke és Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke nevét emlegették, de információink szerint a Semmelweis Egyetem rektora, Tulassay Tivadar belgyógyász, akadémikus, a konzervatív Professzorok Batthány Köre tagja Orbán Viktor miniszterelnök legújabb favoritja.
„Minden attól függ, hogy a bizottság hogyan dönt, és ezt hogyan fogalmazza meg” – nyilatkozta a Magyar Progresszív Intézet politikai elemzője. Magyar Kornélia szerint, ha megengedőek lesznek, akkor nem lesz kényszer az államfő távozása. „Ha azonban keményen ítélik meg a plágiumügyet, akkor le kell mondania” – fogalmazott Magyar, hangsúlyozva: Schmitt Pál az elmúlt két hónapban folyamatosan rombolta mind saját, mind az őt megválasztó parlamenti többség renoméját. „Hiába mondják, ez nem csak az értelmiséget érintő és érdeklő kérdés; a lopást, a csalást mindenki érti. A kormány csak akkor tudott volna jól kijönni ebből a helyzetből, ha az ügy kipattanásakor elbúcsúznak Schmittől, és beismerik a tévedést” – mondta az elemző. Magyar szerint, ha a bizottság elmarasztalja az államfőt, a kormánynak azt kell eldöntenie, mi a rosszabb: ha meghagyják pozíciójában a „súlyosan sérült” Schmitt Pált, vagy elengedik a kezét, beismerve a tévedést. Az nem kérdés, hogy a Fidesznek vannak még olyan emberei, akikkel lehet számolni következő köztársasági elnökként.
(D.-H. N.)
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
