Gazdasági érdekcsoportok is alakítják a magyar törvényeket – akár ez a következtetés is levonható abból, ahogyan az utolsó pillanatban változnak a rohamtempóban készülő jogszabályok. Január óta nincs lobbitörvény, ami meg helyette van, azt a kormány nem tartja be.

 
Rogán Antal és Lázár János: gyakran súgnak össze

Nyíltan elismerte egy fideszes politikus a múlt héten, hogy a parlamentben az ország érdekét felülírhatja egyes gazdasági csoportok haszna. Lapok és internetes bloggerek idézték Balsai Istvánt, az alkotmányügyi bizottság leköszönő elnökét, leendő alkotmánybírót: „a dohánylobbi erősebb volt”. A cigaretta jövedéki adójának emelését megakadályozó javaslat állítólag mégsem a dohánylobbi, hanem a gazdasági minisztérium kezdeményezése volt. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: a tárca kérte, hogy inkább vonják vissza az egészet, hogy aztán ősszel az adótörvények kapcsán alakítsanak ki egy közös álláspontot. De nem ez az egyetlen törvény, amelynek alakulásánál legalábbis feltűnő a nagy gazdasági befolyás.

Dohánylobbi

A költségvetési szigorítások időszakában 20 milliárd forintot spórolt meg az alkotmányügyi bizottságnak a gazdasági tárcától érkező javaslata a dohányiparnak. Az idei és a jövő évre tervezett jövedéki adó emelésének elhalasztása kapcsán a Hírszerző arra hívta fel a figyelmet, hogy a Continental Dohányipari Zrt. – melynek felügyelőbizottsági tagja a fideszes Dancsó József – jól járt, a vita ugyanis csak ősszel folytatódik, az árak addig biztosan nem változnak, s ez csak idén 3 milliárdos kiesést jelent a költségvetésnek. Az eredeti elképzelést, amely csökkentette volna a cigaretta és a dohány közti árrést, felpuhította Hörcsik Richárd javaslata. A fideszes képviselő egyik felszólalásában egyebek között azzal indokolta: az 500 főt foglalkoztató hazai Continental Dohányipari Csoport léte foroghat kockán a feketepiac bővülésével. Idén áprilisban Hódmező­vásárhelyen ünnepelte 15 éves fennállását a Continental, a vendégeket videoüzenetben köszöntötte Lázár János is. A Hírszerzőnek Dancsó azt mondta: „gyakorlatilag az a feladata az egyéni képviselőnek, hogy lobbizzon”.

Gyógyszerlobbi

A gyógyszergyárakat sújtó különadót 12-ről 20 százalékra emelték, a kutatás-fejlesztési kiadások pedig csak 2010-re és csak 50 százalékig vonhatóak le az adóalapból. A javaslathoz az utolsó pillanatban két módosító érkezett, így az Egis és a Richter sokkal kedvezőbb helyzetbe került.

Kiskereskedelmi lobbi

A hipermarketadó néven elhíresült javaslat Lázár és Rogán Antal nevéhez fűződik. A kiskereskedelem bruttó árbevétel-alapú különadójáról szóló törvény a többtucatnyi magyar tulajdonostárs kezében lévő CBA (tulajdonosai közismerten a Fidesz támogatói), Coop és Reál hálózatoknak kedvez, mert a tulajdonostárs vállalkozások bruttó árbevétele alapján kell fizetniük az adót. A külföldi tulajdonú hipermarketek a sávozás miatt a sokszorosát fizetik be a költségvetésbe, mint az említett láncok.

Levesporlobbi

Az egészségtelen ételekre kivetni szándékozott, a tervezettnél enyhébb népegészségügyi termékadó alól mentesülnek a legalább 25 százalék gyümölcstartalmú szörpök és sűrítmények, az alacsony cukortartalmú kakaóporok, feleakkora rátával adóznak a cukrozott üdítők és a sós snackek, így összesen 20 milliárdos bevételtől esik el a költségvetés. Ágh Péter (Fidesz) zárószavazás előtti módosító indítványával 500-ról 200 forintra csökkentette a sótartalmú ételízesítők adóját. Ugyanebben a témában Rogán Antal is nyújtott be módosítót, de az csak 100, és nem 300 forintos csökkentésről szólt.

Hamburgerlobbi

Mivel a gyorséttermekre nem is vonatkozik az eredetileg hamburgeradó néven futó, sokkal enyhébb chipsadó, Lázár János ígéretet tett arra, hogy a gyorséttermeket majd egy külön rendelkezésben regulázza meg. A hamarosan benyújtandó, a gyorséttermi hálózatok élelmiszer-kereskedésére, valamint étel-előállítási és -árusítási körülményeire vonatkozó javaslatról a frakcióvezető a Hírszerzőnek azt mondta: a javaslatnak nem lesz hatása a költségvetésre, nem lesz adóvonzata.

Energetikai lobbi

Lázár János az év elején a távhőt termelő erőművek kötelező átvételi támogatás mértékét faragta volna le 25 százalékkal, jövőre pedig 35 százalékkal 2010-hez képest. Ez elsősorban a távhőellátásban részt vevő kapcsolt, vagyis hőt és áramot vegyesen termelő erőműveket érintette volna, ami miatt nagymértékben drágult volna több településen a távfűtés. Lázár végül meghátrált, a megoldás pedig az lett, hogy a kisebb termelők július 1-jétől az áramukat az áramtőzsdén értékesíthetik. A Világgazdaság szerint az érdekcsoportok közötti eltérő erőviszonyok tükröződnek a megújuló energiáról szóló cselekvési terv prioritásaiban. A terv fejnehéz: erős támogatást szán a szintén Lázár János által támogatott geotermiának, illetve a biomassza és a biogáz előállításának. 12 forinttal drágulhat az E85-ös, magas bioetanol-tartalmú üzemanyag, mert megszűnik a jövedékiadó-mentessége. Wilde György, a Magyar Ásványolaj Szövetség elnöke a Népszabadságban teljes mértékben egyetértett azzal, hogy az E85-öst az elmúlt években túltámogatták. Eközben az Európai Bizottság teljes adómentességet javasol a tagállamoknak.

Nagyberuházói lobbi

Ősszel lép hatályba az új közbeszerzési kerettörvény, amely szakértők szerint az eddiginél nagyobb teret enged a közbeszerzési korrupciónak. Ugyanis hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lehet indítani legalább három ajánlattevő meghívásával, ha a beszerzés becsült értéke nem éri el a törvényben meghatározott szintet. A törvény feljogosítja uniós értékhatárokat el nem érő beszerzések esetén az ajánlatkérőket önálló eljárási szabályok kialakítására, így négy eljárásból nagyjából háromban az ajánlatkérők kedvük szerint alakíthatnak bizonyos szabályokat. A kkv-k részvételét támogatná, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja bizonyos árbevételt el nem ért cégeknek, de szakértők szerint ez csak arra jó, hogy ügyeskedésre késztesse a pályázókat.

Bankárlobbi

A kormány 200 milliárd forintot akart beszedni a pénzügyi szektor szereplőitől. A kivetés alapjául nem a nyereség, hanem bankoknál a mérlegfőösszeg, a biztosítóknál pedig a korrigált díjbevétel szolgált. Ez olyan nagy nyereségű társaságoknak kedvezett, mint az OTP, vagy az Aegon – írta a Világgazdaság.

Pénzügyi lobbi

Csak az utolsó pillanatban, részben nemzetközi nyomásra került ki a pénzügyi szektor különadójáról rendelkező törvényből az a Rogán Antal nevéhez fűződő javaslat, amely szerint mentesültek volna a közteher alól a 2007 júliusa után alapított biztosítók. Hogy, hogy nem, pont egy ilyen biztosító alapítója Járai Zsigmond volt fideszes pénzügyminiszer, MNB-elnök és jelenlegi jegybanki felügyelőbizottsági elnök.

Egyházi lobbi

Az elmúlt év talán legnagyobb nyertese a katolikus egyház. A permanens költségvetési spórolás ellenére idén 15-20 milliárd forinttal nőttek az egyházi célú állami támogatások. Ez nem minden. A hétfői elfogadása előtt az utolsó pillanatban átírt egyházi törvény kimondja: „az egyházak hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti”. Vagyis az Állami Számvevőszék, amelynek feladata (lenne) az egyházak pénzügyeinek vizsgálata, nem kérheti számon az ingatlanjáradék, és annak kiegészítése, valamint az egyházak számára felajánlott szja, annak költségvetési kiegészítése, illetve a helyébe lépő juttatások elköltésének módját. Ez azért furcsa, mert az új törvény megalkotásának szükségességét nagyrészt éppen a kisegyházak, vallási csoportok laza, a jogi kiskapukat kihasználó gazdálkodásával magyarázták, és időközben a katolikusoknál is súlyos, milliárdokra tehető pénzügyi visszaélés gyanúja került elő több egyházmegyében.

 

A kormány sem tartja be az egyeztetési szabályokat. A korábbi lobbitörvényt januártól helyezte hatályon kívül a kormánytöbbség, mondván: nem váltotta be a korrupció elleni fellépés során a hozzá fűzött reményeket. A helyette hozott társadalmi részvételről szóló törvény szerint a jogszabálytervezeteket közzé kell tenni a minisztériumi honlapokon, és biztosítani kell, hogy véleményeket lehessen beküldeni hozzájuk. A kormány hivatalos weboldaláról azonban az derül ki, hogy a minisztériumok nem igazán tartják be a törvényt. A jogszabálytervezetek egy részét közzéteszik ugyan, de az nem derül ki, hogy milyen vélemények érkeztek a javaslatokhoz, sőt, Matolcsy György gazdasági miniszter meg is tagadta a közzétételt a gazdasági kamarákról szóló előterjesztés esetében. Az előzetes hatásvizsgálatok összefoglalóinak egyáltalán nincs nyoma.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!