Kihúzta a gyufát az Orbán-kormány Brüsszelben, ám a felindulás ellenére az Európai Unió továbbra sem nagyon tudja, mit kezdjen a renitenskedő magyarokkal. Mindenesetre április végén lesz néhány nehéz napja a kabinetnek: először az Európai Parlamentben kerül terítékre Orbán Viktor, majd saját „családja”, a néppárt ígéri, hogy „eljön az igazság pillanata”.

 
Orbán felszólal az Európai Parlamentben - illusztráció

Két bajkeverő van Brüsszelben: a lengyel és a magyar kormány. Ám óriási a különbség közöttük: Varsó fejjel megy a falnak, nyíltan összeakaszkodik az európai uniós vezetéssel, majd meghunyászkodva elkullog a sarokba. Ezzel szemben az Orbánkormány profi módon macska-egér játékot játszik Brüsszellel, így az EUnak még nem sikerült fogást találnia rajta – írja uniós diplomatákra hivatkozva a Politico európai kiadása.

Márpedig Budapest most is kiverte a biztosítékot Brüsszelben, olyannyira, hogy hazánkról tárgyalt szerdán az Európai Bizottság. Számtalan téma volt terítéken: a CEU-t ellehetetlenítő felsőoktatási törvény, a civilek elleni törvényjavaslat, a menedékkérők konténerekbe zárása a határon, az Orbán-kormány elzárkózása attól, hogy Magyarország menekülteket fogadjon be, illetve az „Állítsuk meg Brüsszelt!”-kampány is. Nagy különbség a lapnak nyilatkozók szerint a két ország vezetése között az is, hogy a varsóival ellentétben a magyar kormány szóba áll velük.

A szerdai tanácskozás utáni sajtótájékoztatóján Franz Timmermans bizottsági alelnök is úgy fogalmazott: érdemes Budapesttel tárgyalni, ezért folytatni fogják a párbeszédet és meg kell kérdezni Orbántól, milyen irányba akarja vinni az országot. Az eszmecsere mellett a Politico szerint a Bizottság még két „fegyvert” is bevet: fenyegetni fog és szövetségeseket keres a többi tagállam között. Timmermans talán azt már fenyegetésnek szánta, hogy közölte: a jelenleg is folyó kötelezettségszegési eljárások (a romák szegregációja és egyes menekültügyi rendelkezések miatt) hamarosan a következő szakaszba léphetnek.

Ám azt is közölte: szó sincs arról, hogy a legsúlyosabb büntetéssel, a szavazati jog megvonásával sújtanák Magyarországot (ez a sokat emlegetett 7. cikkely). Timmermans megszólalását egyébként néhány brüsszeli kollégája és a sajtó sem értékelte túl sokra.

A Politico elemzése szerint hiba, hogy szerdára a bizottságnak még a CEU-törvény elemzését sem sikerült elkészítenie, mert már mindenki a húsvéti szabadságára készül. „A Bizottság már megint olyan helyzetbe került, hogy fogatlan oroszlánnak tűnik azon országokkal szemben, amelyek nem követik a szabályokat” – írja a lap. Sophie in ’t Veld, az Európai Parlament liberális csoportjának alelnöke szerint „lenyűgöző, hogy Mr. Timmermans képes volt sajtótájékoztatót tartani az európai értékek elleni egyik legnyíltabb támadásra reagálva úgy, hogy igazából nem mondott semmit”.

Eközben saját pártcsoportján, az Európai Néppárton (EPP) belül egyre jobban növekszik az elégedetlenség az Orbán-kormánnyal szemben.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint komoly vitát kell folytatni a Fidesz EPP-tagságáról, és erre szerinte jó alkalom lesz a pártcsalád tagjainak április 29-i gyűlése, amely „az igazság pillanata” lehet. (Az előzetes tervek szerint három nappal korábban, április 26-án vitanapot tartanak az Európai Parlamentben a magyar helyzetről.)

Miközben a legtöbb szakértő szerint az EPP az egyetlen, amely valóban nyomást tud gyakorolni Orbánra (így volt ez akkor is, amikor a halálbüntetés visszaállítását lebegtették be), nincs sok esélye, hogy az EPP ajtót mutat a Fidesznek, hiszen nagy szüksége van a szavazataira a parlamentben.

Azonban egyre erősebb és hangosabb az elégedetlenség „családon belül” is. A 24.hu információi szerint az EPP 221 képviselőjének már legalább a fele kizárná a Fideszt. A Népszavának nyilatkozó Frank Engel luxemburgi európai parlamenti képviselő szerint a Fidesznek ki kellene lépnie a néppárti csoportból, mert a „Fidesz kormányzása mindennek ellentmond, amiben a Néppárt hitt és hisz”. Engel szerint kezdeményezni kell az ún. 7. cikkely szerinti szankciós eljárást Magyarország ellen.

„A közösségi támogatások megvonását tartanám a helyes döntésnek” – mondta Engel. „Ha az évi több mint 4 milliárd eurónyi forrástól megfosztanánk a Fideszt, összeomlana a rendszerük.”

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!