Még fenyeget a lakásvesztés réme

 A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete országos felvilágosító kampányt indít hétfőtől, hogy megértessék az emberekkel: ha nem fizetik a hitelüket, a moratóriumot azonnali kilakoltatás követheti. „Egyre többen ülnek a babérjaikon, mert azt hiszik, hogy a moratóriummal meg vannak mentve, nem kell elhagyni az ingatlant, ami fedezete a hitelüknek” – nyilatkozta lapunknak a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete elnöke. Lénárd Mariann szerint az egyébként helyes kilakoltatási moratórium veszélye, hogy az ügyfelek nem igyekeznek fizetni a hitel törlesztőrészletét, hanem úgy vannak vele, hogy akkor inkább marad egy kis pénz, például nyugodtabban tudják fizetni a közüzemi tartozásaikat. Ugyanakkor egy réteg már nem is akar fizetni, mert már most többel tartoznak, mint az ingatlan piaci értéke, és azt gondolják, hogy lesz megoldás, mert maximum bérlőként maradhatnak.

Azonban előfordulhat, hogy mikor a moratóriumnak vége lesz, addigra már meg is vette valaki az ingatlant a fejük fölül, ráadásul még a tartozás is maradhat, mert a moratórium alatt ugyanúgy gyűlnek a járulékos terhek – magyarázta az egyesületi elnök. Lénárd Mariann elmondta: a kormánynak elküldött programjukban is hangsúlyozzák, hogy óvatosan kellene a moratórium fogalmával bánni. Az ügyfeleknek tudniuk kell, hogy a moratórium csak ideig-óráig segít, de a követelések maradnak: ketyegnek a késedelmi kamatok, a végrehajtások, árverések ugyanúgy zajlanak, csak a lakást nem kell elhagyniuk – közölte Lénárd Mariann. Mint mondta, minden moratórium véget ér egyszer, és addigra már az ügyfél számára irreális követelési lesznek a pénzintézeteknek, vagy a végrehajtóknak. „Most kell megoldást találni. Például a hiteles maga adja el az ingatlanát, akár áron alul is, de legalább befejezi a törlesztést” – tette hozzá a hitelkárosultak egyesületének elnöke. Hétfőtől kampányt is indítanak a hitelesek felvilágosítására. Lénárd Mariann szerint egyébként újra rögzíteni kellene az alkotmányban a lakhatáshoz való jogot, mert így a bankok is jobban rákényszerülnének arra, hogy megegyezzenek az ügyféllel, mintsem, hogy a követeléseket kétes behajtó cégeknek adják. „Mindenképpen el kell kerülni azt a képzetet, hogy egyesek azt hihessék, ha ők nem fizetnek, majd az állam vagy a felügyelet megsegíti őket” – nyilatkozta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke a Népszavának. Szász Károly közölte: nem fogadható el, hogy a bankrendszer továbbra is meg nem szolgált, kockázatvállalás nélküli költségeket terhelhet rá az ügyfelekre, abban bízva, hogy az állam előbb-utóbb úgyis belép az adósok megsegítése érdekében. Ugyanakkor az államnak bizonyos helyen, bizonyos szinten be kell avatkoznia, szükség esetén például a bedőlő hiteleknél akár a jelzáloggal terhelt ingatlanok felvásárlásával. A PSZÁF elnöke határozottan kiállt az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma, valamint a középárfolyamon történő törlesztés bevezetése mellett.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!