Akár jövő januártól szedhet a főváros dugódíjat, holott Tarlós István főpolgármester eddig 2016 decemberét emlegette bevezetési dátumként. Ráadásul sajtóinformációk szerint durvult a tarifa: nagyobb zónát tenne fizetőssé a főváros, illetve a tervezett napi 500 helyett 700 forint lenne a díj. A Főpolgármesteri Hivatal Kommunikációs Igazgatósága tagadta lapunknak, hogy 2016 januárjától szednék a dugódíjat, ám a többi részletet firtató kérdéseinkre nem válaszoltak.
Egy akkora autóforgalmú városban, mint Budapest, nem is biztos, hogy szükséges egy fizetős zóna kialakítása, magyarázta Szálka Miklós. A közlekedési szakértő szerint inkább a tömegközeledést kellene fejleszteni, már csak azért is, mert a jelenlegi, átgondolatlan dugódíjtervek életbe léptetése gyakorlatilag járhatatlanná tenné a budai részt.
„Például a Szilágyi Erzsébet fasornál sokkal durvább a helyzet, mint a Belvárosban, ahol már annyi forgalomlassító és -csökkentő intézkedést vezettek be, hogy alig van autó. A Rózsadombot is járhatatlanná tenné a dugódíj – azaz több kára lenne, mint haszna” – mondta Szálka. Aki eszement ötletnek tartja a fizetős zóna kiterjesztését a Hungária körútig. Szerinte legfeljebb a Kiskörút és a Duna között lenne értelme pénzt szedni.
Ráadásul, figyelmeztet Szálka, rengeteg P+R parkoló kellene a főváros terveihez: a jelenlegi 4500-5000 hely helyett több tízezer. Arról nem is beszélve, hogy a reggeli csúcsidőben nem bírná el a tömegközlekedés a megnövekedett utasforgalmat, tehát új járatokra lenne szükség. „Ha bevezetik a dugódíjat a most ismert formájában, úgy járhat a főváros, mint a Budaörsi úti buszsáv esetében: akkora lesz a felháborodás, hogy vissza kell majd vonni”, summáz Szálka.
A fővárosi zónahatár Budán a Budafoki út – Október 23. utca – Bocskai út – Karolina út – Villányi út – Budaörsi út – Alkotás utca – Krisztina körút – Margit körút lehet, Pesten a Hungária körút (esetleg a Nagykörút). A kapuk felállítása 3-4 milliárdba kerülne, a kapcsolódó beruházások és a P+R parkolók 15–40 milliárdot kóstálnának. Nem véletlen, hogy a főváros az említett infrastrukturális beruházások nélkül vezetné be a rendszert.
Külhoni módi
Londonban pont 12 éve létezik forgalommentes zóna, ám többéves előkészítés után alakították ki, a lakossággal egyetértésben. Továbbá a brit főváros akkori áron 20 milliárd forintnak megfelelő összegért fejlesztette a tömegközlekedést, az úthálózatot, a parkolókat.
A bevezetéskor 5 font volt a dugódíj, most 11 (mintegy 4400 forint), s míg kezdetben 15-30 százalékkal csökkent az autósforgalom, mára egyre többen kifizetik. Stockholmban 2007-ben népszavazás után lépett életbe a rendszer, amely hétvégén és este nem él. Szingapúrban 1975 óta működik a dugódíj, de létezik Milánóban és Párizsban is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!