Az áfaemelés nem megszorítás, a 202 ezer forint feletti jövedelmekre kivetett adó nem második kulcs – a kormány a költségvetés bejelentése óta harcol a szavakkal, no és a számokkal. Nap nap után látnak napvilágot egymásnak is ellentmondó szándékok.

Íme, a legfrissebbek: napirenden van az ekho és az eva megszüntetése, államosítani készülnek a cafeteriarendszert, vagyis kikerülnének a béren kívüli juttatások rendszeréből a hidegétel-utalványok, azokat egyetlen állami cégtől hat-nyolcezer forint értékben rendelhető utalvány váltaná fel. Bejelentették azt is: év végéig ezer embert bocsátanak el a Honvédelmi Minisztériumtól.

Közben az államháztartási hiány már augusztusra elérte az éves előirányzat 130 százalékát. A Nemzetgazdasági Minisztérium ennek ellenére optimista, mert úgy kalkulálnak, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyon értékesítéséből befolyó összeg – terv szerint 529 milliárd forint – révén év végére mégis összejön a hiányterv. Igaz, ebbe nem számolták bele sem a BKV 70 milliárdos, sem a MÁV 300 milliárdos adósságátvállalását, sem pedig a 255 milliárd forintra tervezett áfa-visszafizetéseket. Az ebből adódó kommunikációs zavart azzal oldották fel, hogy közölték: felülvizsgálják a közlekedési cégek állam általi adósságátvállalásáról született döntést.

Hasonló a zűrzavar az adórendszer kapcsán. Minden szakértő elmondta: a 202 ezer forint feletti jövedelmekre kivetni szándékolt szolidaritási adó – amiről Orbán Viktor azt mondta, hogy nem lesz – egy második kulcs. A szuperbruttó egy- (Matolcsy György keddi bejelentése), illetve kétlépéses (Szijjártó Péter szerdai szavai) kivezetése szintén egy külön kulcs, de a kormányfői szóvivő felvilágosított, hogy a kormánynak „esze ágában sincs visszatérni” a többkulcsos adóhoz.

A Költségvetési Tanács többségi szavazással mindenesetre úgy döntött: a büdzsé tervezete megalapozott. Igaz, a többség a Fideszhez erősen kötődő Járai Zsigmond volt jegybankelnök és Domokos László számvevőszéki elnök támogatását jelenti. Simor András, a nemzeti bank elnöke nemmel voksolt, mivel a jegybank friss inflációs jelentése 1 százalékra csökkentette a jövő évi növekedési prognózist, eszerint további 300 milliárd forintos egyenlegjavításra lenne szükség a 2012-re tervezett 2,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycél eléréséhez. Bizonytalanságokat még Járai is lát a javaslatban, ezért további adóemelések megfontolását javasolja a kormánynak.

Sok a bizonytalanság a devizahitelesek megsegítését célzó végtörlesztés körül is. Egy jogalkotói hiba miatt már hétfőn módosítani kell az egy hete elfogadott jogszabályt. Az első reakciók is megérkeztek: a hitelközvetítők leépítésével, a fiókhálózatok bővítésének leállításával, s a Magyarországra szánt fejlesztési források szomszédos országokba csoportosításával válaszolnak keletkező veszteségeikre az osztrák tulajdonú bankok. Hogy ebben a sok zűrzavarban segítsük az eligazodást a tényekhez és az érintettekhez fordultunk. A lapunk által felkért adószakértő egy ápolónő és egy tanító jövő évi fizetését számolta ki. Az eredmény láttán mindkettőjük arcára kiült a megdöbbenés.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!