Csak augusztusban ül össze az Országos Érdekegyeztető Tanács – közölte pénteken Orbán Viktor miniszterelnök. Mindez azt jelenti: a nemzeti együttműködés rendszerében a szakszervezetekkel nem előzetesen tárgyalnak, őket utólag tájékoztatják.
Bár Orbán Viktor pénteken a Hír Tv-ben azt állította, szinte minden kérdésben egyeztetnek az érdekvédőkkel, a szakszervezetek tiltakoznak az egyeztetések teljes hiánya miatt. A hónapok óta mellőzött Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) augusztusban érdemi munka aligha várható, hiszen az új parlament már több, a munkavállalókat is érzékenyen érintő törvényt fogadott el, de egyetlen alkalommal sem kérték ki a képviselőik véleményét, noha a kormányfő egy televíziós interjúban azt állította, hogy tájékoztatták a szakszervezeteket. Ők erről azonban nem tudnak. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke azt mondta: az érdekegyeztetés jelenlegi keretei megfelelőek a rendszeres és érdemi párbeszédre, csak élni kellene velük.
Bár az utóbbi években az országos érdekegyeztetés fórumain jellemzővé váltak a személyeskedésektől sem mentes, parttalan viták, vélhetően nem ez az oka annak, hogy az új kormányzat közel hatvan nap alatt nem talált idő arra, hogy kikérje a szociális partnerek véleményét, többek között a 29 pontos programról. Ez a magatartás nem okozott különösebb meglepetést, hiszen 1998-ban a korábbi Fidesz-kormányzás indulásakor is hasonló történt. Ráadásul, most olyan vasutas-szakszervezeti vezetők is, köztük Gaskó István, váltak magas jövedelmük miatt a kormány közeli sajtó célpontjává, akik az elmúlt években igyekeztek – a sztrájk fegyverével is – keményen fellépni a szociálliberális kormányzat ellen, nem utolsósorban az akkori ellenzék támogatásával. Melyek voltak azok az elmúlt hetekben elfogadott törvények, amelyek a legérzékenyebben érintették a munkavállalókat? Ilyen a közszféra munkavállalóit érintő végkielégítés összegének kétmillió forintos maximálása – az a fölötti rész után 98 százalékos az adó, ami praktikusan azt jelenti, hogy az a közszolga se kaphat többet elbocsátása esetén, aki diplomával, 35 éves munkaviszonnyal rendelkezik. Ezt a szakszervezetek méltatlannak tartják, azt pedig alkotmányellenesnek, hogy a rendelet visszamenőleges hatályú. A jövő évi személyi jövedelemadóbevallásban fel kell tüntetni, s utólag tulajdonképpen vissza kell fizetni a kétmillió forinton felüli összeget. (Egy pillanatra majdnem úgy tűnt, hogy a kétmilliós plafont a kormánypártok felemelik 3,4 millióra, de gyaníthatóan a leckéztetés céljával ezt elvetették.) Az, hogy az érintettek köre mekkora, jelzi, hogy az utóbbi napokban felgyorsult a tisztogatás, az addig is folyamatos elbocsátás a jelenleg 70 ezer köztisztviselőnek munkát adó közszolgálatban. A minisztériumok után a közhivatalokban is megkezdődött a vezetőcsere, s egyre több beosztott köztisztviselőt fenyeget az elbocsátás réme. Ide tartozik, hogy a parlament immár véglegesen elfogadta azt a törvényt, amely lehetővé teszi a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátását. Erről sem egyeztettek a szakszervezetekkel. Az ügyben az MSZP-n kívül a szakszervezetek – elsőként a Liga – az Alkotmánybírósághoz, majd az Európai Bizottsághoz fordultak – Indoklás nélkül lehet távozni is – ez Orbán Viktor válasza a felvetésekre. Felvetésünkre, hogy az érdekvédők negligálásával a kormány netán az OÉT működésének átalakítását akarja, Herczog László volt munkaügyi és szociális miniszter, az egyik legelismertebb munkaügyi szakértő lapunknak azt mondta: az OÉT 22 éve működik, tevékenységével hozzájárult a társadalmi béke fenntartásához. Ez a struktúra működőképes. Herczog szerint a kormány feladata a tárgyalás, és nem a szakszervezetek minősítése. Utóbbi persze nem tilos, de nem lehet indok a párbeszéd felfüggesztésére. Egy futballmeccset is le kell játszani, függetlenül attól, hogyan ítéljük meg az ellenfelet.
Jelenleg alig több mint félmillió tagot tömörítenek a hazai szakszervezetek. Pontos adatok nincsenek, a konföderációk által megadott információk alapján a versenyszférában még ma is legnépesebb az MSZOSZ 38 ágazati, illetve alágazati szakszervezetben van jelen, csaknem 150 ezer taggal. A közszolgálati üzemekben szerveződő Autonóm Szakszervezetek Szövetsége 70 ezer szervezett dolgozót képvisel, míg a legradikálisabb, s nyomásgyakorlást hatással alkalmazó, különböző ágazatokban jelen lévő Liga már 100 ezernél is több tagot tudhat maga mögött. A közszférában szerveződő, a közalkalmazottakat és a közszolgálatban dolgozókat védő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma 200 ezer körülinek mondja a taglétszámát, a felsőoktatás és a tudományos kutatás területén működő Értelmiségi Szakszervezeti Tömörüléshez becslések szerint 20 ezren tartoznak. A Munkástanácsok is egyre kisebbre zsugorodik, értesülésünk szerint a tízezerre tehető a tagdíjfizetői száma.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!