Többé nem számíthatják bele a gyártók a készítmények címkéjén feltüntetett hústartalomba a húsipari hulladékot, vagyis a csontról leválasztott mellékterméket. A Magyar Élelmiszerkönyv módosítása a minőségjavulás mellett áremelkedést is hozhat. Jön a húspárizsi és a húsvirsli?
Zsír, inak, ízületi folyadék, gerinc- és csontvelő – eddig ezek a csontról mechanikailag lefejtett (msm) részek is beleszámítottak a párizsik, virslik, felvágottak csomagoláson jelölt hústartalmába.
A gyártók egy része pedig előszeretettel „nyomta tele” a termékeit ilyen húsipari mellékterméknek minősülő részekkel költséghatékonysági szempontból. Ennek a gyakorlatnak vet véget a Magyar Élelmiszerkönyv legutóbbi módosítása.
A közlönyben megjelent rendelet a húskészítmények sótartalma, zsír és fehérje aránya mellett kimondja: nincs több trükközés, a jelzett hústartalomnak valóban húsnak kell lennie.
Emellett az új szabályozás a minimális hússzázalékot is megemeli bizonyos termékek esetében, így az eddigi 40 százalékkal szemben a párizsinak és a virslinek legalább 51 százalékban kell valódi húst tartalmaznia, és legfeljebb 10 százalék lehet a csontról lefejtett msm „hús”. A krinolin esetében 55 százalék lesz az alsó határ, Zala felvágottnál 50-ről 60 százalékra, a csemege debreceninél 45-ről 55 százalékra, a sütni való kolbásznál 50-ről 65 százalékra kell növelni a hústartalmat. A májas termékekben és májkrémekben a minimális májtartalom 25 százalékra emelkedik.
A rendelet a sótartalmat is csökkenti egyes esetekben: a pácolt, nyers sonkáknál fokozatosan az 5 százalékot kell elérni, a főtt termékeknél a jövőben 3,5 százalék lehet ez az arány. A szakmai szervezetek véleménye szerint az intézkedéssel tovább nő a különbség a hazai és importáruk között, a külföldi termékekre ugyanis a jövőben sem vonatkozik a szabály. Ez azonban azt is jelentheti, hogy a magyar termékek ára magasabb lesz az importtermékekénél.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!