Hetvennyolc hónapja vezet a Fidesz, elaprózódik az ellenzék, egyre több jel utal arra, hogy mégis egyezkedni fog az MSZP és az Együtt a Demokratikus Koalícióval – az év utolsó napjaiban kezd kirajzolódni, mire számíthatunk a jövő évi választások kapcsán.
2006 júniusa óta nem sikerült megszorongatni a Fideszt – a KDNP-vel közös kormányzó pártszövetség több mint hat éve vezeti a népszerűségi listát a közvélemény- kutatók, az Ipsos, a Tárki és a Századvég is 25-26 százalék körüli adatokat mért idén júniusban, míg az MSZP a nyáron 13-15, a Jobbik pedig 5-6 százalékkal követte őket, a többi párt pedig az 5 százalékos ingerküszöb körül stagnál. Az ősz a Fidesznek kedvezett, ekkor a kormánypárt még erősödött is némileg, mindenki más viszont stagnált vagy gyengült, a Tárki például már az MSZP esetében is csak 10 százalékos támogatottságot mért. Egyedül a DK tudott erősödni. Az év vége is a Fideszről szólt, a biztos szavazók fele rájuk tenné a voksot, az MSZP és a Jobbik nagyjából hozta az eddigi formáját, az Együtt és a DK közt viszont eltűnt a különbség, nagyjából mindkét párt 4-5 százalék közti támogatottsággal bírt az utolsó hónapokban, az LMP pedig fél éve 2-4 százalékon toporog.
Így fordulunk tehát rá a kampányidőszakra, de ha azt hinnék, hogy a szavazólapon csak a szabad szemmel is látható pártok neve szerepel majd, könnyen lehet, tévedünk. Az utóbbi hetek nyilatkozatai alapján ugyanis beszállnak a(z ellenzéki) versenybe a Fodor Gábor nevét hívószóként lobogtató Liberálisok és Schmuck Andor a szocdemekkel, a napokban pedig Vajda Attila Munkáspártja is jelezte már, hogy listaállításra készül. Bár nem valószínű, hogy épp az újonnan megjelenő pártok tudják majd jelentősen befolyásolni a választások eredményeit, hacsak nem azzal, hogy elvesznek még néhány szavazót az amúgy is nehezen egyezkedő baloldaltól.
Mindeközben ismét körvonalazódni látszik az ellenzéki együttműködés kibővítésének lehetősége. Az összefogást most éppen az egykor SZDSZ-es Magyar Bálint sürgette meg, aki szerint muszáj kibővített közös listával nekivágni a tavaszi választásoknak. A volt oktatási miniszter úgy véli, hogy programszinten egyelőre nem szükséges mindenben egyetérteniük a kormányváltásra kísérletet tevő pártoknak, csupán arra van szükség, hogy a lényegben megtalálják a közös nevezőt. Az összefogás lehetőségét viszont már nem utasította el egyértelműen sem az MSZP, sem Bajnai pártja. Szombaton Ferencz Gábor, az MSZP sajtófőnöke már azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, hogy „olyan megállapodás, mint amilyet az Együtt-PM-mel kötöttek, más pártokkal, így a DK-val is képes lenne működni”.
Ha lesz is ellenzéki összefogás, azzal is csak a Fidesz jár jól – anyagilag legalábbis. A kormánypárt érdekeire szabott kampányfinanszírozási szabályok ugyanis a közös listás indulást (lásd: Fidesz–KDNP) premizálják, az MSZP viszont, azzal, hogy Bajnai pártjával, az Együttel állít közös egyéni jelölteket, de mindkét párt külön listán indul, elesik mintegy 150 millió forintnyi állami támogatástól. A megváltoztatott szabályok magyarázzák is a kis pártok hirtelen jött kedvét a megméretéshez. Az államkincstár ugyanis minden egyéni jelöltnek egymillió forintot biztosít a kampányköltségek fedezésére, az a párt, tehát, amely mind a 106 körzetben állít jelöltet, kap 106 milliót a jelöltjei után és ezen felül még 597 milliót a kampányra. A Fidesznek persze a teljes támogatás rendelkezésre áll, az ellenzéki stratégiát a kevesebbhez kell csiszolni.
Lassan ideje is lesz elgondolkodni ezen a választási stratégián, főleg, hogy kissé korlátozódnak a lehetőségek. Január elseje után ugyanis minden magyarországi háztartásba postázzák azokat a nyomtatványokat, amelyeken a választók megtilthatják személyes adataik kampánycélú kiadását. Vagyis ha valaki nem szeretné, hogy kampányüzenetekkel bombázzák jövő áprilisig, a választási eljárásról szóló törvénynek köszönhetően mostantól nem kell attól tartania, hogy Orbán Viktor keresi telefonon, vagy éppen Mesterházy Attila buzdítja szavazásra levélben. Egyébként ugyanezen a nyomtatványon lehet majd nyilatkozni arról is, ha valaki nemzetiségi választópolgárként kéri magát nyilvántartásba vetetni, és arról is, ha valaki, fogyatékossággal élőként segítséget kér választójoga gyakorlásához. A nemzetiségi listára való jelentkezésre egyébként érdemes odafigyelni, aki ugyanis kérvényezi, hogy felvegyék a kisebbségi névjegyzékbe, az a választáson pártlistára nem szavazhat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
