A magyar gazdaságot lehet működtetni uniós források nélkül, a gazdaság motorja nem az uniós pénz, hanem a magyar dolgozó emberek – deklarálta Orbán Viktor menetrendszerű pénteki interjújában. Hogy komolyan is gondolja-e, amit mond, azt csakő tudja, de az biztos, hogy a fenti állításra rá is kontrázott, mondván: ha nem érkezne pénz, akkor a gazdaságpolitikánkat hozzáigazítanánk az új helyzethez, így akkor is lenne növekedés, akkor is sikeresek lennénk, mivel az ország a saját lábán áll, senki pénzére nem szorul rá.
Ami a miniszterelnöki állításokat illeti: a gazdaság motorját a több mint 400 ezer külföldön dolgozó magyar hiánya fojtja le. A GDP-növekedés két oknak tudható be.
Egyrészt az állami megrendelések felpörgettek egyes iparágakat (például az építőipart) – tekintve, hogy a közületi beruházások (legyen szó közintézmények energiatakarékossá tételéről vagy útépítésről) 90 százalékát uniós forrásokból finanszírozzák, a közösségi pénzek nélkül rögvest megtorpanna a GDP-növekedés. Másrészt a gazdaságot a multik pörgetik, a kis- és középvállalkozások (ezek alkalmazzák a munkavállalók 65-70 százalékát) zöme uniós forrásokból képes fejleszteni. A dotáció hiányában kénytelen lenne leépíteni (ennyit arról, hogy a dolgozók lennének a gazdaság motorjai).
Arról az állításról pedig hiba lenne megfeledkezni, hogy a KPMG és a GKI Gazdaságkutató a kormány megbízásából készített tanulmányai szerint az uniós támogatások tartották életben magyar gazdaságot a 2007–2013-as uniós költségvetési
ciklusban.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!