A települések egy része egyáltalán nem boldog, hogy iskoláinak üzemeltetését is állami kézbe kell adnia, nem látják a biztosítékokat, hogy a KLIK jó gazdája lesz az épületeknek. Budaörs perre megy, a főváros XIII. kerülete pedig társasházzá minősít bizonyos épületeket, hogy ne kellejen az államnak adnia.
A kormányzati szereplők rendre arról nyilatkoznak: megfelelő ütemben és simán halad az iskolák teljes államosításának előkészítése. Jelenleg az újonnan létrejövő 58 kis KLIK-központ előkészítése zajlik, és mint Pölöskei Gáborné, a szervezet elnöke elbüszkélkedett vele október végén, a „pénzügyi rendet helyreállították”, és az iskoláknak rengeteg bosszúságot okozó tartozásokat is rendezték.
Közben tárgyalnak az önkormányzatokkal, hogy az állam jövő év első napjától zökkenőmentesen vonhassa magához a fenntartás után az iskolák üzemeltetését is. Erről Palkovics László oktatási államtitkár is rendre optimistán nyilatkozik, mondván, gördülékenyebb a településekkel való együttműködés, mint amire eredetileg számítottak. Ennek azonban jó néhány példa ellentmond, a települések egy része nagyon is rosszul éli meg iskolái elvételét.
Bár az állam először úgy tálalta: megszabadítja az önkormányzatokat az oktatással kapcsolatos költségektől, valójában a települések egy része nagyon is rosszul jár. A tervek szerint összesen 50 milliárd forintot vonnak el az iskolák működtetésére az önkormányzatoktól, ebből 21 milliárdot „szolidaritási hozzájárulásként”.
A településeknek sávosan, az „adóerő képesség” függvényében kell fizetniük. Az állam azoktól az önkormányzatoktól szed be pénzt, ahol ez az összeg meghaladja a 32 ezer forintot lakosonként egy évben. A Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint összesen 166 olyan település van, amelyektől pénzt tudnak bevasalni a szolidaritási alapba, de nekik is kisebbik részük olyan, amelyektől többet vonnak el, mint amennyit egyébként kapnának erre a feladatra.
Budaörsnek például 2,3 milliárdos összeget kellene fizetnie az alapba, ez 1,3 milliárddal több, mint amit az államtól egyébként kapnának az iskolai feladatok finanszírozására. „Ez ténylegesen megborítja a költségvetésünket és veszélyezteti a működést” – mondja Wittinghoff Tamás, a város polgármestere.
„A működtetés államosításával nem tudunk mit kezdeni. Nem számít semmit, hogy én nem írom alá a szerződést, amelynek értelmében az önkormányzatok tulajdonában álló épületeket az állam magához veszi, mert ez egy miniszteri szignóval pótolható. Pedig több milliárd forintot költöttünk ezekre az épületekre” – mondja Wittinghoff Tamás. Mivel a dolognak ezzel a részével egyszerűen nem lehet mit kezdeni, és az üzemeltetés így is, úgy is az államhoz kerül, Budaörs más úton „támadja” az új rendszert.
A polgármester önmagában is erkölcstelennek tartja, hogy az adóerő képesség alapján határozzák meg a befizetendő összeget, hiszen az csupán azt mutatja meg: „mennyi lenne a bevételünk lakosonként, ha minden sarcolási lehetőséggel élnének”.
De Budaörs például nem vet ki minden lehetséges adót a lakóira és a náluk működő vállalkozásokra. Pedig az adóerő képességük alapján már egyébként is vontak el tőlük forrásokat, így a teljes költségvetésüknek már 10 százalékát sem teszi ki az az összeg, amit a központi költségvetésből kapnak. (Egy átlagos település esetében ez 40-60 százalék.) „Alapvetően törvénytelen ez az eljárás Budaörs esetében, mert a kétharmados önkormányzati törvényt ez esetben felülírja a költségvetési törvény” – teszi hozzá a polgármester. Éppen ezért a település perre megy, hazai és európai jogorvoslati fórumokhoz fordul.
A főváros XIII. kerülete más módszerrel próbálja a teljes államosítás negatív hozadékait kiküszöbölni, igaz, más is az elsődleges problémája, mint Budaörsnek. Az önkormányzat ugyanis nem szeretné összes, az iskolákhoz tartozó ingatlanvagyonát átadni az államnak, ezért négyet közülük társasházzá nyilvánít, legalábbis egy részüket. „Olyan intézményrészekről van szó, amik eddig sem kizárólag oktatási célokat szolgáltak. Van például két tanuszodánk, amelyek két iskolának a kertjében vannak, és ezeket sokan mások, például óvodás korú gyerekek is használják. Ezeket az ingatlanrészeket szerettük volna kiemelni, hogy ne kelljen átadni az államnak, és ezt nem tudtuk máshogy megoldani, így társasházzá nyilvánítjuk őket” – mondta el lapunknak Borszéki Gyula, a kerület alpolgármestere.
Értelmezésük szerint ez teljesen jogszerű, és az iskolások továbbra is használhatják majd a sportcsarnokot, uszodákat. Egyébként az állam maga is lemondott bizonyos épületrészek átvételéről, az iskolákhoz tartozó szolgálati lakásokat például nem kérték, az alpolgármester szerint túl sok lenne velük a nyűg. Az épületek társasházzá nyilvánítása folyamatban van, a földhivatali bejegyzés nem történt még meg.
További probléma, hogy egyelőre nem látni, a KLIK-nek honnan lesz pénze a fenntartás mellett az üzemeltetési költségekre is. Úgy tűnik, körülbelül annyi lesz a költségvetésük, mint idén volt, pedig már az sem bizonyult elégnek. Ezért a településvezetőket aggodalommal tölti el, hogy vajon jó gazdája lesz-e az állam az iskoláiknak, különösen igaz ez a XIII. kerület és Budaörs esetében, ahol sok milliárdot költöttek a fejlesztésre az elmúlt évtizedekben.
„Mi 2016-ban is 400 millió forintot költöttünk fenntartási költségekre, amit már réges-rég nekik kellene állniuk, nem a mi dolgunk lenne. Mi viszont szeretnénk megtartani a korábbi színvonalat az iskoláinkban, ezért kipótoltuk a lyukakat” – mondja a budaörsi városvezető. A XIII. kerületi önkormányzat is úgy döntött nyáron: inkább megcsináltatja az egyik iskola beszakadt tetejét több mint 100 millió forintért, mint az államra várjon.
„Ha a kerületi polgár a jövőben azt látja, hogy gond van az iskolában, nem a KLIK-hez fog fordulni, hanem az önkormányzathoz, és ez érthető” – Borszéki Gyula. „A mi gyerekeink járnak az iskolákba és nekünk fontos, hogy ők a problémákból minél kevesebbet érzékeljenek” – teszi hozzá Wittinghoff Tamás, vagyis mindketten arra számítanak: lesz dolguk a jövőben is az iskoláikkal.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!