Noha több mint két és fél hónapja tart már, egyelőre nem tudni, mennyi aláírást sikerült összegyűjtenie a Momentum Mozgalomnak a civiltörvény hatályon kívül helyezése érdekében. Lapunk érdeklődésére a népszavazási aláírásgyűjtéssel kapcsolatban a pártnál annyit közöltek, hogy pontos számot nem mondanak.

 
Gyűjtés január elején a Nyugati téri aluljáróban. Egyelőre nem látni a lista végét - Fotó: Draskovics Ádám

A gyűjtés ugyanakkor valószínűleg nem áll jól, hiszen a félidőn túl vannak és a szignók száma a 100 ezret sem érte el (ahhoz, hogy kötelező legyen elrendelni a referendumot, 200 ezer hiteles aláírást kell összegyűjteni, ami általában csak úgy van meg, ha legalább 230-240 ezer aláírást adnak le ellenőrzésre).

Márpedig január elején a Momentum elnöke azt mondta a Vasárnapi Híreknek, hogy ha elérik a százezres számot, arról sajtótájékoztatón számoltak be, ez azonban nem történt meg.

A civiltörvény ügyében közben az Európai Bizottság (EB) lépett. Ahogy egy héttel korábban a lex CEU került az uniós bíróságra, most a külföldről támogatott civil szervezetek ügyében perelte be Magyarországot a bizottság az Európai Unió Bíróságán.

Tavaly június 13-án fogadta el a parlament a fideszes képviselők által benyújtott törvényt. A jogszabály regisztrációs kötelezettséget ír elő a 7,2 millió forintnál több külföldi támogatásban részesülő civil  szervezeteknek, annak ellenére, hogy a külföldi támogatásokat a kormány célkeresztjébe került társaságok eddig is pontosan feltüntették honlapjukon.

Az EB júliusban kezdett kötelezettségszegési eljárást a magyar szabályozás miatt, amely álláspontjuk szerint sérti például az egyesülés szabadságához való jogot. Emellett akadályozhatja a civil szervezeteket az adománygyűjtésben, korlátozva a képességüket a feladataik ellátásában, indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a szabad tőkemozgást, és elrettentő hatása lehet a külföldi adományokra – sorolta kifogásait a bizottság.

A kormány augusztus közepén reagált ugyan az EB kritikájára, de nem sikerült kimagyaráznia magát, így – ahogy az várható volt – eljutott a kötelezettségszegési eljárás a bírósági szakig. A kérdés azért is érdekes, mert a lex CEU mellett ez volt az a jogszabály, amellyel tavaly totális támadást indított a kormány Soros Györgyre hivatkozva – ez a küzdelem a mai napig tart és a kormányzati választási kampánynak is központi eleme.

Az Alkotmánybírósághoz tavaly júliusban (azaz 7 hónapja) fordultak ellenzéki pártok a civiltörvény miatt. Az LMP társelnöke, Hadházy Ákos akkor azt mondta, a jogszabály nem az átláthatóságot segíti, hanem „narancssárga csillaggal jelöl meg bizonyos szervezeteket”.

Mintegy két tucat civil társulat pedig alkotmányjogi panaszt is benyújtott a törvény ellen. Az Ab ehhez képest csak január közepén kezdte meg a törvény vizsgálatát, és aligha valószínű, hogy az áprilisi választás előtt döntést hozna a testület a civiltörvény vagy a lex CEU ügyében.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!