Sok év óta először érkezett meg határidőre a hajléktalanellátó intézményekhez a téli ellátást biztosító állami támogatás. A férőhelyek száma nőtt, de a főváros hajléktalanmentesítési akciója újabb feladatok elé állítja az ellátórendszert.
Tavaly a szükséges forrásokra a tél közepéig kellett várni, tehát jócskán a krízisidőszakban érkeztek meg, most viszont időben rendelkezésre áll az állami normatíva, amely az alapintézmények működését fedezi. Azonban az idei tél is tartogat komoly bizonytalansági faktort: az október 15-én életbe lépett szabálysértési törvény módosításával az önkormányzatok által meghatározott közterületen való életvitelszerű tartózkodás szabálysértés, ami pénzbírsággal, súlyosabb esetben elzárással is büntethető, ezért az utcán élők kénytelenek a „hajléktalanmentessé nyilvánított övezeteket” elhagyni.
„Egyre nő a férőhelyek száma, Budapesten például 700-zal van több most, mint az elmúlt években, de minden hely hamar megtelik” – mondta lapunknak Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) szakmai vezetője. Budapesten 1000- 1200 ember él állandó jelleggel közterületen, vidéken pedig körülbelül 1800-an, így összesen minimum 3 ezren élnek az utcán Magyarországon, de számuk ennek akár kétszerese is lehet. „Férőhelyhiány vagy túlzsúfoltság miatt nem fog egy ember sem meghalni, ugyanis krízisidőszakban mindenkit be kell engedni” – állítja a szakember, aki a szabálysértési törvény életbe lépéséről úgy vélekedik: megváltoznak a hajléktalan emberek életviszonyai, máshova kényszerülnek, nehezebb lesz őket segíteni. „Az utcai szolgálatot teljesítők egy része majd próbálja a tiltott helyről máshova terelgetni őket, holott az sosem véletlen, hogy hol élnek. Elüldözni őket a beszerzési helyükről, ahol gyakran a környezet is segíti őket, rengeteg veszéllyel járhat” – véli Győri Péter, aki szerint a rendelet miatt többen keresik majd fel a szállókat.
A téli műszak november 1-jétől áprilisig tart. A kormány idén 8 milliárd forintot fordít a férőhelyek fenntartására. Ebben nincs benne az ételosztás, a vitaminok, a gyógyszerek, a kibővített nyitva tartással működő helyiségek, vagy éppen a krízisautók költségei. Ezekre pályázati úton lehet pénzt kapni, emellett magánemberek és cégek támogatásaiból tudnak az ellátók működni.
A nyáron bevezetett KENYSZI (Központi Elektronikus Nyilvántartórendszer a Szolgáltatást Igénybevevőkről) is nehezíti az ellátást. A nappali melegedőkbe betérőket regisztrálni kell, ám egy ember egy nap a szabály szerint csak egy nappali melegedőt és annak szolgáltatásait veheti igénybe, ugyanis ennyit finanszíroz az állam. A másodiknál az illető neve „bepirosodik”: a rendszer jelzi, hogy már vett igénybe aznap valamilyen szolgáltatást. Sok helyre be sem engedik a „pirosakat”, holott az ellátás kötelező. „A rendszer több adminisztratív munkát jelent, és félelmet is kelt a hajléktalan emberekben, sokan emiatt napközben inkább az utcán ténferegnek. Ezért érezhetik egyesek, hogy több a fedél nélküli, pedig a számuk valójában nem nő” – magyarázza a szakember.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
