Megbuktattuk a kormányt 2008-ban a szociális népszavazáson – nagyjából ez volt az egyetlen konkrét eredmény, amit Gaskó István, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) elnöke (és a Liga szakszervezetek vezetője) kiemelhetett a szakszervezet tisztújító kongresszusán tartott beszédében. Nem csoda, hogy a VDSZSZ közgyűlése nem is választotta újra – noha ő volt az egyetlen elnökjelölt. A múlt (25 éve ő elnökli ezt az érdekvédő szervezetet) ezúttal kevésnek bizonyult: Gaskót még annyian sem támogatták, hogy egyáltalán felkerüljön a szavazólapra, azaz érdemben voksolhassanak róla a küldöttek.

 
Gaskó István a Liga-majálison - Fotó: Balogh Zoltán, MTI

Papírja volt róla

A buktán egyébként Gaskónak kellene a legkevésbé meglepődnie: a tisztújítás előtt – forrásaink szerint – készült egy belső közvélemény-kutatás, ami azt mutatta, hogy a VDSZSZ elnökét csak a tagság harmada tartaná meg (a legtöbb kritika a harmatgyenge bérharcról szólt). Ennek ellenére, információink szerint, Gaskó felkészületlenül és nagy mellénnyel szónokolt a tisztújításon, mint akinek automatikus jussa a VDSZSZ. Pechjére. A szakszervezet június 9-én próbál újra elnököt választani, addig az érdekvédelmi alelnök vezeti. Bárány Balázst a legtöbben harcos szakszervezetisként jellemezték, aki szélsőséges politikai nézeteket vall: korábban a MIÉP környékén forgolódott, most pedig a Jobbikhoz húz. Egyes vélemények szerint van esélye a VDSZSZ elnökévé emelkedni. Többek között azért, mert harcias, radikális hangneme ellenpontozza Gaskó intenzíven kopó érdekérvényesítő nimbuszát.

A pénz illata

Mára ugyanis már látszanak a kormány és a Liga közötti törésvonalak. Az érdekvédelmi konföderáció több esetben sztrájkkal fenyegetett (például a vasárnapi zárva tartás kapcsán), ezt pedig a kormány nem tolerálja. Mivel az új Munka törvénykönyve gyakorlatilag lenullázza a szakszervezetek szerepét és megnehezíti a munkahelyi demonstrációszervezést, a Liga zsaroló potenciálja is csökkent.

Ennek ellenére azért pártolnak át a Ligához más konföderációkhoz, ágazati szövetségekhez tartozó szakszervezetek (legutóbb a postások és a mezőgazdasági dolgozók érdekvédői léptek be), mert a mondás szerint a Ligának nagyon sok pénze van. És tény: a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) közösen mintegy 1,6 milliárd forintot nyert (ebbőla szakszervezetet mintegy 1 milliárd forint illeti meg) úgynevezett uniós kapacitásbővítési pályázaton, ami azt jelenti, hogy körülbelül százezer új tagot kell beemelnie. A tagszervezést a Liga úgy menedzselte, hogy komplett szervezeteket csábított át magához, azaz nem új tagokat szervezett be, hanem a meglévőket csoportosította át. Csakhogy a kapacitásbővítési pályázat előírja, hogy a Ligának több tízezer „zöldmezős” tagot (értsd: olyant, akit még egyetlen érdekvédelmi társaság sem szervezett be) is fel kell mutatnia őszig. Ha ez nem sikerül, vissza kell fizetni az uniós pénzt – ez pedig kiürítené a Liga kasszáját, és csonkolná vonzerejét.

Befulladt küldetés

Magyarán: a VDSZSZ-választás kudarca ugyan egyelőre nem fenyegeti Gaskó ligabeli pozícióit, ám ha az uniós pénzeket is bukja a konföderáció, akkor valószínűleg mennie kell. Már csak azért is, mert pénzvesztés esetén a kormánynál sem építheti vissza pozícióit az az ember, akit Orbán kedvenc szakszervezetisének nevezett. Ugyanis megbízatása úgy szólt, hogy egyetlen, jól kezelhető ernyőszervezet alá szuszakolja be a szakszervezeti világot.

Hosszú idő óta először ligeti majálist akart május elsején a Liga – egyes vélemények szerint azért, hogy kicsit barátkozzon a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) névre hallgató gigakonföderációval. Ám Gaskó hiába ígérte meg az övéinek a „ligeti lombokat”, a többi szövetség nem kért a Ligából, így az külön ünnepelt egy sportpályán.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!