Új gyülekezési szabályokkal oltanák le a tüntetési kedvet és lehetőséget. A szándék egyértelműen a politikai szabadságjogok csorbítása. Már egy busz kényszerű elterelésével is bekövetkezik a közlekedés rendjének sérelme.

 

A választások utáni, tízezres tömegdemonstrációk megszervezését is meg lehetett volna tiltani annak a két törvényjavaslatnak az alapján, amelyet a napokban nyújtott be a parlamentnek a kormány nevében Trócsányi László igazságügy-miniszter. Sőt az elmúlt 5 évből nem lehetne olyan utcai tömegdemonstrációt említeni, amit ne lehetett volna megakadályozni e jogszabálytervezetek alapján – mondta a Vasárnapi Híreknek Fleck Zoltán jogszociológus a gyülekezési jogról, illetve a magánélet védelméről szóló javaslatokról.

Egyszerű zavarás is elég

Az új gyülekezési törvény lényegében a gyülekezési jog korlátozására adna nagyobb lehetőséget a hatóságoknak. Magyarán: jobb esélyekkel léphet fel a rendőrség, hogy tüntetéseket akadályozzon meg vagy tiltson be – méghozzá néha egészen abszurd előírások alapján. Például a tervezet értelmében már az gyűlésnek minősülne, amikor „legalább két ember részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából nyilvános összejövetelt” tartanak. „Ez az a kategória, ami betarthatatlan” – fogalmazott Fleck Zoltán.

Az eddigi szabályok alapján – amint arra a 444.hu felhívta a figyelmet – a rendőrség akkor tilthatott be egy tüntetést, ha úgy látta, hogy annak megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok „zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné”, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. Ehhez képest Trócsányi javaslata már úgy fogalmaz, hogy a tüntetést akkor is be lehet betiltani, ha az alkalmas arra, hogy a bíróságok működését megzavarja vagy a közlekedés rendjének sérelmével jár. Azaz a betiltáshoz elég, ha a rendezvény csak zavarja a bíróságok működését, a súlyos veszélyeztetés eltűnik. Ez gumiszabály, lehet úgy értelmezni Fleck Zoltán szerint, hogy például egy demonstrációt azért lehet majd feloszlatni, mert a bírót a meleg idő miatt kinyitott ablak mellett zavarja a kinti tiltakozás. Hasonló a helyzet a közlekedés esetében. Ott is lényegében minden belefér a zavarásba, akár egy busz kényszerű elterelése is.

Időzavarban

Sok más előírás mellett érdekes változás, hogy miközben a tüntetések bejelentési határideje az eddigi három napról 48 órára csökken, a bejelentési időpontot nem a rendezvény megtartásához, hanem az esemény meghirdetéséhez kötik. Vagyis elvárnák, hogy a szervezők mondjuk egy facebookos esemény létrehozása előtt jelentkezzenek be a rendőrségnél. A törvény egyébként lehetőséget ad sürgős gyűlésre, illetve spontán gyűlésre, amit az új törvény alapján nem kellene előre bejelenteni, ami egyébként logikus is, hiszen eleve valamilyen hirtelen eseményre reagálva gyűlik össze a tömeg.

Színtiszta fenyegetés

„A politikai szabadságjogok csorbítása a szándéka az említett két törvényjavaslatnak. A szabályozási koncepció lényegében súlyos fenyegetés, hiszen azt üzeni az érintetteknek, hogy a kormány felhatalmazza magát a tüntetők elleni fellépésre” – fogalmazott Fleck Zoltán, aki szerint a Fidesz látja, hogy a különböző intézményeket ért támadások és a várható gazdasági nehézségek nyomán ismét tüntetések következhetnek, ezért próbálja ennek elejét venni.

Ha az új gyülekezési szabályokat kiegészítjük a magánélet – Alaptörvénybe is beleírt, illetve most külön tervezetben beadott – védelmével, képet kapunk arról, mit akar a Fidesz. Pedig, mondja Fleck Zoltán, a politikai szabadságjogok között kitüntetett helyen van a gyülekezés szabadsága, amit csak akkor lehetne korlátozni, ha legalább ilyen erős ellenérdeket mutatnak fel vele szemben. „Most azonban felborult a mérleg, a politikai szabadságjoggal szembeni másik serpenyőben nagyon alacsony szintű érdekek vannak” – mondta, hozzátéve: ha lenne Alkotmánybíróság, ki is mondanák az alkotmányellenességet.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!