A csillagok jelenlegi állása szerint 2020 előtt nem lehet elképzelni Magyarország csatlakozását az eurózónához – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombati budapesti sajtótájékoztatóján. Mindezt arról a brüsszeli tanácskozásról hazatérve mondta, ahol kiderült: német–francia összefogással létrejöhet az Európai Unió új centruma az eurózóna jelenlegi tizenhét tagállamából és azokból az országokból, amelyek be kívánják vezetni a közös fizetőeszközt. Ennek feltétele a minden eddiginél összehangoltabb gazdaságpolitika.

 

A német–francia javaslat szerint bevezetnék a közös európai társasági adót, egységes nyugdíjkorhatárt állapítanának meg, a hírek szerint 67 évben, alkotmányba foglalnák a költségvetési fegyelmet, kölcsönösen elismernék a végzettségeket, nemzeti válságmegelőző rendszereket hoznának létre, és az inflációt automatikusan követő bérezést vezetnének be. A magyar kormány a jelek szerint ennek az új centrumnak még jó ideig nem kíván része lenni. Pedig az előző miniszterelnök, Bajnai Gordon utolsó beszédeiben azt mondta: megfelelő gazdaságpolitikával 2014. január elsejéről bevezethető lenne az euró. Balázs Péter volt külügyminiszter Orbán kijelentéséről azt mondta: Magyarország ezzel könnyen az Európán belüli lemaradók közé kerülhet. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke lapunknak elmondta, hogy a miniszterelnök azért jósolhatja 2020-ra az euró bevezetését, mert a kormány olyan adócsökkentéseket alkalmazott, amelyek mögött nincs tartós fedezet. A miniszterelnök által felvetett 2020. évi euróbevezetést túlságosnak távolinak tartja Csaba László közgazdászprofesszor is. Szerinte a lehető legközelebbi időpontban kell bevezetni az eurót Magyarországon.

Orbán Viktor tegnapi sajtótájékoztatóján arról szólt: nagy hullámok közelednek az európai gazdaságok felé. Orbán Viktor szerint az eurót használó 17 tagállam olyan súlyosnak ítéli meg a helyzetet, hogy szerintük „az euró megmentése olyan speciális döntéseket igényel”, amely indokolja egy ezzel a céllal létrejövő tanácskozási rendszer felállítását. A teendőkkel kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: „együtt hajózunk, de hogy kinek sikerül megerősíteni a maga hajóját, és kinek nem, kit sodor el a víz, ki süllyed el, és ki marad talpon, ki tud bent maradni a kötelékben, és ki nem, az mindenkinek a saját dolga”. A magyar „hajó megerősítésének” egyik lépése a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által pénteken Brüsszelben bejelentett stabilitási alap is. A 250 milliárdos alapról szóló kormányrendeletet várhatóan hétfőn írja alá a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány nem enged a 3 százalék alatti költségvetési hiánycélból, és az államadósság csökkentéséből sem és cáfolta, hogy kormánya megemelné az inflációs célt. Arra a kérdésre, hogy akkor honnan lesz meg a 250 milliárd, Orbán Viktor azt felelte: ez Matolcsy György és államtitkára dolga. A miniszterelnök szerint a következő 2-3 hónapban a monetáris politika átalakításával létre kell hozni a kormány és az új, kibővülő Monetáris Tanács között az együttműködés higgadt és hatékony formáját, a mostani ugyanis káros a gazdaságra. A kormányfő szerint „újra meg kell nyitni” a tavaly ősszel a sajtóban lezajlott vitát Surányi György korábbi és Simor András jelenlegi jegybankelnök között, amely a monetáris politika eszközeiről és céljairól szól.

Brüsszelben pénteken este elviekben megkapta a támogatást Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök versenyképességi paktuma, ám a résztvevők a terv ellentmondásos tartalmi elemeinek megvitatásáig már el sem jutottak – jelentette a bruxinfo hírportál. Az euróövezeten belüli jelentős versenyképességi különbségeket a legjobb tagállami gyakorlatok átvételével csökkenteni hivatott paktum tető alá hozása eddig példátlan mélységű gazdaságpolitikai koordináció előtt nyithatja meg az utat az eurózónában és egyúttal Berlin feltétele is ahhoz, hogy hozzájáruljon az államadósság-válság által sújtott euróövezeti tagok megsegítését szolgáló pénzügyi alap felturbózásához. A német–francia duó ötletét ugyanakkor egyáltalán nem fogadta osztatlan elismerés az Európai Tanácsban, amiről a hosszúra nyúlt vita is tanúskodik. Néhány tagország ellenállását látva Merkel és Sarkozy inkább eltekintettek a kezdeményezés tartalmi elemeinek a boncolgatásától. Joggal, hiszen különösen Ausztria, Belgium és Spanyolország bírálta hevesen a tervben felvázolt program egyik vagy másik elemét. A versenyképességi paktum tartalmi kérdéseiről azon az informális eurózónacsúcson egyeztetnek, amelyet az új ír kormány március 9-i hivatalba lépése és a már­cius 24–25-i EU-csúcs között rendeznek majd. Ekkor kell véglegesen kiderülnie annak is, hogy a 17 eurózónatagon kívül milyen más EU-tagállamok vesznek majd részt az együttműködésben, amely elvileg nyitva áll mindenki előtt és eddig csupán David Cameron brit kormányfő jelezte, hogy nem kér belőle.

Ha a tagállamok az uniótól várják a segítséget, annak meg kell fizetni az árát – nyilatkozta Balázs Péter volt külügyminiszter, a CEU professzora a Vasárnapi Híreknek. Németország csak akkor hajlandó a 440 milliárd eurós készenléti alap jelentős részét finanszírozni, ha az országok vállalják a gazdaságpolitikai fegyelmet – magyarázta Balázs Péter. Úgy vélte, hatalmas a jelentősége annak, hogy a két legnagyobb tagállam közösen lép fel, mert együtt az EU negyedét teszik ki: aki az ő javaslataikat ellenzi, kisebbségbe kerül. Nicolas Sarkozy francia államfő most az Európai Bizottság volt elnökének, Jacques Delorsnak az elméletét elevenítette fel: a koncentrikus körök Európája jöhet létre. Az elsőbe az eurózóna országai tartoznának, a másodikba azok, akik rövid időn belül fel tudnak zárkózni, harmadikba pedig a „lemaradók.” Magyarország könnyen ez utóbbi kategóriába kerülhet ha a következő tíz nem vezeti be az eurót. – A kormányfő mandátuma 2014-ig érvényes, arról nyilatkozhat csak, hogy ezalatt mit tehetnek a konvergencia­kritériumok teljesítéséért. Ami utána jön, az már jóslás – mondta Balázs Péter.

Orbán Viktor kijelentéséről Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke lapunknak elmondta, hogy a miniszterelnök azért jósolhatja 2020-ra az euró bevezetését, mert a magyar kormány adócsökkentése mögött nincs tartós fedezet. Az EU számítási módszerei ezt csak átmeneti megoldásként fogadják el. Emellett az unió által támasztott követelményeknek Magyarország strukturális deficitje sem felel meg. Elképzelhető hogy Orbán Viktor arra gondolt a 2020-as dátummal, hogy először a növekedés és versenyképesség feltételeit kell megteremteni, utána jöhet az euró bevezetése. - Olyan ez, mintha először akarnánk megtanulni úszni és csak utána bemenni a medencébe – tette hozzá Vértes András, aki szerint a magyar társadalomnak minél előbb szüksége lenne az euróra. – 2016 lehetne az eurózónához csatlakozás legkorábbi időpontja, ehhez azonban a költségvetés kiadási oldalán komoly szerkezetváltozásokat kellene végrehajtani – mondta a gazdaságkutató elnöke.

Minél előbb be kell vezetni az eurót Magyarországon, lehetőleg 2020 előtt – reagált Orbán Viktor szombati kijelentésére Csaba László akadémikus. A miniszterelnök által felvetett 2020. évi euróbevezetés túlságosan távolinak tűnik, Csaba László szerint a minél korábbi euróbevezetés mellett szól az is, hogy ebben az esetben a devizahiteleseknek nem kell árfolyamkockázatot futniuk, ami számukra igen nagy veszéllyel jár – magyarázta az akadémikus.

Áttörésnek nevezte Orbán Viktor, hogy döntés született az Európai Unió egységes energiapiacáról. A „legmagasabb szintre emelte az unió” az észak-déli hálózatok megépítését, valamint kimondták, hogy a Nabucco gázvezeték megépítésének munkálatait fel kell gyorsítani. Orbán hangsúlyozta: Magyarország néhány éven belül a Fekete-tenger, a Balti-tenger, az Adria, Azerbajdzsán és akár Észak-Afrika felől is rendelkezni fog energiaellátási lehetőséggel, és ezzel „egy óriási csapdából fog kiszabadulni”. Hozzátette: hamarosan döntés születik a paksi atomerőmű új blokkjának megépítéséről is, amely a régivel együtt képes lesz ellátni Magyarország áramigényének 60 százalékát. 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!