– 600 milliárd? – 1000 milliárd? • Gyógyszerkassza? • Rokkantnyugdíj? • Tömegközlekedés? • Munkanélküli-ellátás?
Szombaton kora délután kezdődött és még lapzártánk idején, az esti órákban is tartott az Orbán-kormány ülése, amelyen a drasztikus megszorításokat tartalmazó, hivatalosan „a strukturális reformok” elnevezést viselő gazdasági és szociális csomag véglegesítése volt napirenden. Mint kiderült, keddig hírzárlat van érvényben, akkor kell Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek nyilvánosságra hozni az itthon és külföldön egyaránt nagy figyelemmel várt intézkedéssorozatot, amellyel a kormányzatnak a döntően eddigi ténykedése nyomán támadt költségvetési lyukakat kell betömni. Elképzelhető azonban, hogy még ezt megelőzően a kormánypárti frakciók tájékoztatást kapnak. Röpködnek a számok, az ötletek, de biztosat még senki sem tud. Elemzők számításai szerint minimum 600 milliárd forintos elvonó kúráról kellene, hogy szó legyen, de vannak, akik szerint a megszorítások akár az 1000 milliárdot is elérhetik. Figyelemre méltó, hogy J.P. Morgan napokban Budapesten előzetesen tájékozódó szakértői, részletek említése nélkül beszéltek a készülő Orbán-csomagról.
Szerintük a csomag kétharmada kiadáscsökkentő, egyharmada pedig bevételnövelő intézkedés. Az többé-kevésbé tudható, hogy melyek lesznek az érintett területek. Ehhez adott némi támpontot a kormányfő, amikor január közepén interjút adott a Wall Street Journalnak és a Dow Jonesnak, de azóta a pontos bejelentés többször is halasztódott, ami próbára tehette a magyar gazdasági fejleményeket éberen figyelő nemzetközi pénzügyi központok türelmét is. A halogatás nyilván összefügg azzal a fejtöréssel, miként tudnák a kormányzó pártok a megszorító csomag kedvezőtlen politikai hatását közömbösíteni.
A várt döntések leggyakrabban visszatérő fő irányai a gyógyszerkassza, a rokkantnyugdíjak, a munkanélküli-ellátás, a közösségi közlekedés.
• A gyártók befizetéseitől megtisztítva a gyógyszerkassza mérete jelenleg 300 milliárd forintra becsülhető, vagyis az itt tervezett 100 milliárdos megtakarítás azt jelenti, hogy egyharmadával csökkentik az állami gyógyszerkiadásokat. Ez jelentősen növelheti a betegek terheit, s a szektor cégei is afféle válságadóként élhetik meg, ha tovább növelik az egyébként is magas befizetéseiket.
• A munkanélküli-ellátásokra az elfogadott költségvetési törvény szerint idén 238 milliárd forintot fordít a kormány. Ebből 64 milliárd forint a tulajdonképpeni segély (álláskeresési támogatás), míg a bérpótló támogatásra 48 milliárd forint jut az önkormányzatoknak. Vagyis mindösszesen 132 milliárd forintot tesznek ki a személyi kifizetések, a többit különféle képzésekre, uniós programok társfinanszírozására fordítják. Nos, ha ebből megtakarítanak 100 milliárdot, akkor az a gyógyszerkasszát érintő megszorításnál is jelentősebb érvágásnak tekinthető.
• Tavaly őszi adatok alapján több mint 700 ezer ember részesült rokkantellátásban, s közülük nagyjából minden második ember még nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt. A korhatár alattiaknak tavaly 270 milliárdot fizetett ki az állam, aminek a nagyobb része (237 milliárd) a nem teljesen munkaképtelen rokkantakhoz került. Egyelőre kérdéses, hogy a kormányzat milyen eszközökkel és a rokkantak mekkora hányadát terelné vissza a munka világába.
• A közösségi közlekedés reformjáról csak annyit tudni biztosan, hogy elkerülhetetlen a szerkezeti átalakítás. Továbbá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök személyesen állt ki a nyugdíjasok utazási kedvezménye mellett. A költségvetés számára a legnagyobb terhet a MÁV jelenti: idén a vasúti társaság finanszírozására 208 milliárd forintot különítettek el, míg a Volán- társaságok támogatására 27 milliárd forintot szánnak. A 76,3 milliárdos adósságállománnyal küzdő BKV már decemberben kapott az államtól 7,5 milliárdnyi támogatást, s ehhez még az év elején kért a főpolgármester további 19 milliárd forintot, hogy be ne dőljön a cég.
Érdemes megjegyezni, hogy ezek az elképzelések jószerivel megegyeznek az Orbán-kormány általi időről időre támadott Bajnai-kormány terveivel.
Ugyanakkor nem kizárt az sem, hogy az elemzők által elképzeltnél még drasztikusabb döntések is születhetnek. A kormányfő e heti brüsszeli tárgyalásai után célzott rá, hogy a francia-német paktumban foglaltaknál is keményebb lépésekre készülnek. Egyelőre talány, hogy miről lehet szó, de vannak elemzők, akik például nem zárják ki, a nyugdíjkorhatár emelését sem, sőt korábban szó volt tételes egészségügyi hozzájárulás bevezetéséről is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
