Csúsztatás, hogy nagyon megugrott a kereslet a kiskereskedelmi dolgozók iránt, kommentálta lapunknak a Napi Gazdaság információját Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint inkább létszámstopról és elbocsátási hullámról lehet beszélni. Persze konkrét számok egyelőre nincsenek, Vámos szerint 3-4 hónap adatai rajzolnak majd pontos képet a vasárnapi boltbezárások hatásairól. De Vámos szerint biztos lesz csökkenés, a teljes vasárnapi forgalom nem „csoportosítható át” a többi napra. És az is biztos, hogy a boltok leépítenek, így „óriási a riadalom az alkalmazottak körében”.

Ha az OKSZ-nek nincsenek is pontos számai, a kormánynak lehetnek: a Népszabadság szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) már 2011-ben készített egy hatástanulmányt a vasárnapi boltbezárásokról (pénteken ennek a tanulmánynak a létezését az NGM cáfolta). A számítások szerint a vasárnap „kilövése” miatt 10-15 ezer embert bocsátottak volna el, illetve csaknem 50 milliárd forint esett volna ki a büdzséből. Így Orbán Viktor 2011 májusában a Gazdasági fordulat című konferencián is azt mondta, hogy amíg heti ötnapi munkából nem lehet megélni Magyarországon, addig nincs lehetőség a vasárnapi zárva tartásra.

Az NGM a héten azt állította, most azért nem készült előzetes hatástanulmány, mivel a törvényjavaslatot a KDNP-s politikusok önálló képviselői indítványként nyújtották be. Csakhogy a szabályok szerint minden törvényjavaslat-benyújtónak kötelező előzetes hatásvizsgálatot készíteni, így úgy tűnik, a KDNP-s honatyák megsértették a jogalkotási törvényt.

Mindenesetre a hétvégén már ellenőrizhette a fogyasztóvédelmi hatóság az új szabályok betartását, noha még mindig sok a fehér folt. Kérdéses, hogy például vonatkozik-e zárva tartás a közterületen árusítókra (hiszen az utca nem üzlethelyiség), azokra, akik a bevásárlóközpontok nem üzletnek minősülő területein kínálják portékáikat, a csomagküldőkre vagy a webshopokra.

A kivételek köre egyre szűkül, jelenleg a piacok, a pályaudvarok, a gyógyszertárak, a repülőterek boltjai lehetnek korlátozás nélkül nyitva, illetve azok a 200 négyzetméternél kisebb üzletek, ahol a tulajdonos (vagy közeli hozzátartozója) áll a pult mögött. Viszont úgy ki lehet bújni a zárva tartás alól, ha a jegyző piacnak, vásárnak vagy fesztiválnak nyilvánít egy üzletet. Megkeresésünkre az NGM azt mondta, sem a törvény, sem a kormányrendelet nem hatalmazza fel az önkormányzatokat saját rendelet megalkotására. Ám a gyakorlat mást mutat: például egy kelet-magyarországi település egyik vállalkozója a házra, amelyben dohányboltja működik, kiírta, hogy piac, így próbál túlélni (és erről a jegyző is tud).

A Spar is „kardozik” a törvénnyel: nyitva lesznek vasárnap is az OMV-kutakon, ugyanis a boltokban a kutat üzemeltető vállalkozók dolgoznak. A 169 OMV-kútból jelenleg 8-nál működik Spar bolt, és kilenc újabb helyen terveznek üzletet nyitni.

A plázákban működő üzletek, vendéglátóhelyek a bérleti díj csökkentését szorgalmazzák, mivel legtöbbjük hat napot van csak nyitva, ám a bérbeadók egyelőre nem engednek. Azt mondják, meg kell várni, hogyan alakul a forgalom.

A vg.hu szerint akkor van esély bírósági úton érvényt szerezni a bérleti díjak csökkentésének, ha egy nagyobb horderejű jogszabályváltozás csak az egyik felet érinti negatívan.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!