Egyre több holttest kerül elő a romok alól Nepálban, ahol április 25-én pusztító erejű földrengés romba döntött mindent. A segélyszervezetek nem minden esetben hatékonyak, a mentést a nehéz terepviszonyok is nehezítik. Kína és India gazdasági és politikai befolyásának növelésére használja a segítségnyújtást.

  <h1>Összedőlt a világ - fotó a nepáli földrengés helszínéről - Forrás: Reuters</h1>-
  <h1>Összedőlt a világ - fotó a nepáli földrengés helszínéről</h1>-

Összedőlt a világ - fotó a nepáli földrengés helszínéről - Forrás: Reuters

- – Kép 1/2

Nő a feszültség Nepálban: még mindig vannak olyan települések, ahova nem értek el a segélyszállítmányok és a mentőcsapatok. Egy hete 7,8-as erősségű földrengés rázta meg a Himalája lábainál fekvő országot, legalább hatezren meghaltak és 11 ezren megsérültek.

Kétszázezer ember otthona semmisült meg, de sokan eddig se sátrat, se építőanyagot nem kaptak. Az élelmiszerosztás is akadozik. Katmanduban, Nepál fővárosában hosszú sorok kígyóznak, az emberek panaszkodnak, napok óta éheznek. Vidéken még rosszabb a helyzet. Sangachowk lakói kétségbeesésükben gumiabroncsokból és törmelékből készített úttorlasszal állítják meg az ország távolabbi részébe igyekvő katonai teherautókat, és kipakolják az ételszállítmányokat. Egy másik településen, Dolakhában pedig dühükben betörték a városháza ablakait. Sokan kolerától és vérhastól tartanak, nem megfelelő az ívóvízellátás, és a romok alatt még mindig holttestek hevernek.

Noha az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve Ausztrálián át Kínáig a kormányok sorra ajánlanak fel jelentős segélyszállítmányokat, mentőalakulatokat és azonnali készpénzt, a legnagyobb kihívást a katasztrófaelhárítás megszervezése jelenti. 2005-ben 7,6-es erősségű földrengés rázta meg Kasmírt. A mostani nepáli helyzethez hasonlóan a földcsuszamlások torlaszolták el az utakat, így a kis hegyi települések elérhetetlenné váltak. Nehezítette a helyzetet, hogy az idő kezdett télbe fordulni; és 18 nappal a földrengés után csak annyit tudott tenni a pakisztáni kormány miniszterelnöke, hogy felszólította az elszigetelt falvak túlélőit: induljanak meg gyalog a segélyközpontokba. Az ENSZ akkori főtitkára, Kofi Annan arra figyelmeztetett, hogy a halálozások második hulláma következhet be, de a nemzetközi szervezet sem tudott hathatós segítséget nyújtani. Nyolcvanezren vesztették életüket a természeti csapásban.

2010-ben Haitin is akadoztak a segélyszállítmányok. Ban Ki Mun ENSZfőtitkár nyilatkozata szerint főképpen „sátrakra, sátrakra és sátrakra” van szükség, a szervezet napról napra egymásnak ellentmondó adatokat közölt arról, hány vászonházat sikerült kiosztaniuk. Fejetlenség volt az ételosztásnál is, amely aztán tüntetésekbe és erőszakba fulladt. A haiti kormány gyakorlatilag összeomlott, a nemzetközi segélyszervezeteknek munkáját senki nem hangolta össze. A 7-es erősségű földrengést követően csak az amerikai hadsereg volt képes arra, hogy hatékonyan irányítsa a mentési feladatokat és a segélyosztást.

A természeti csapás 100-160 ezer áldozatot követelt Haitin. Majd a hamarosan kitörő kolerajárványban további 650 ezren betegedtek és 8 ezren haltak meg, ráadásul máig nem sikerült a betegséget felszámolni. Az ENSZ ugyan tagadja a vádakat, a járvány feltehetően azért terjedt el, mert fertőzött nepáli békefenntartók szennyvize került Haiti legnagyobb folyójába, amelyet a helyiek megisznak és abban is fürdenek.

Érdekes megvilágításba helyezi a nemzetközi mentőakciókat a 2001-ben India Gudzsarát államában bekövetkezett katasztrófa. A 7,7-es erősségű rengésnek legalább 20 ezer halálos áldozata volt, az utcákon méteres magasságban állt a törmelék. A hírek hallatán az ország más részén élő emberek nem vártak arra, hogy bárki is megszervezze az akciójukat: autóba ültek, és elmentek törmeléket pakolni. Vagy takarókkal, vízzel és élelemmel rakták tele a csomagtartókat, amit egyszerűen csak az út mentén hagytak, hogy akinek szüksége van rá, magával vihesse.

Nepálban még a segélyszállítmányok és mentőalakulatok terén is vetélkedik egymással India és Kína. Kultúrája és földrajzi adottságai miatt mindig is erősebb szálak fűzték Nepált Indiához. Tavaly azonban Kína vette át a legnagyobb külföldi befektető helyét, amit aggasztónak tart az indiai kormány. Most egymásra licitálva küldenek segítséget, nagy valószínűséggel azért, hogy az újjáépítésben vállalt szerepükért cserébe befolyást szerezzenek.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!