Mintha a sajátos szabályok alapján szétpofozott Rocky Balboát szilvára dagadt szemekkel visszaküldték volna a ringbe: ennyire hiányozhatott az ellenzéknek a két fővárosi időközi választás. Civil jelöltjeivel bele is szaladt két férfiasan állt, de attól még kiadós pofonba.
Az összefogásmítosz is kapott kicsit, és kiderült az is, hogy látható üzenet (médiafelület) nélkül legfeljebb egérutat lehet nyerni, választást nem. Jelen idő szerint Orbán Viktor egyetlen rettegett ellenfele az unatkozás. Az ellenzék most vasárnap, a miskolci időközin rombolhatja vagy éppen építheti a mítoszt.
Győri Péter polgármesterjelölt a Józsefvárosban, Nagy Béla képviselőjelölt a Belvárosban maradt alul a fideszes jelölttel szemben a vasárnap tartott időközi választásokon. A Fidesz által szemérmetlenül önmagára írt választási rendszerre válaszolva a demokratikus ellenzék pártjai ekkor már nem indítottak egymás ellen jelöltet (szemben az idegőrlő áprilisi „összefogócskával”). Lett összefogás, csak nem maradt erő benne.
Esélytelenek nyugtalansága
A múlt hétvégi fővárosi önkormányzati választások a Fidesz akaratából történtek Molnár Zsolt országgyűlési képviselő, az MSZP budapesti elnöke szerint. „A kormánypártok megválogatták, milyen körzetben nyerhetnek, és olyan helyen mentek bele a játszmákba, ahol a mérlegelésük alapján nem volt érdemben kétséges, hogy ők nyerik a választást, már csak az erőforrásuk korlátlansága miatt és az április 8-i eredmények alapján is”, mondta kérdésünkre
„A Fidesz akkor nyerte meg a józsefvárosi választást, amikor kitűzték annak időpontját – ezt mondta lapunknak Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja is. – Ilyen közel a választásokhoz törvényszerű a győztes felé húzás, és a helyzetünket nem könnyítette meg az elbukott ország gyűlési választásokat követő apátia. A harmadik tényező pedig az volt, ahogyan a Fidesz minden eszközzel igyekezett elhallgatni már az időközi választás tényét is. A kötelező önkormányzati tájékoztatás pedig nem volt más, mint nyílt kormánypropaganda” – tette hozzá.
„Nagyon úgy tűnik, hogy a Fidesszel szemben álló demokratikus ellenzék választói még nem álltak készen a Fidesz legyőzésére – ezt már Varjú László, a Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője válaszolta kérdésünkre. – Sokan azt a következtetést vonják le a vereségből, hogy a Fidesz mérhetetlen gazdasági és médiatúlsúlya ellen nincs és nem is lehet esély. Szerintünk a küzdelemnek önmagában is van értelme. Meg kell mutatni a választóknak, hogy az országért, de akár a VIII. kerületért is meg kell és meg lehet küzdeni, hogy ott lehessenek demokraták” – tette hozzá.
A még az időközi választások gyakorlatában is alacsonynak ítélhető, 23 százalékos részvételről Molnár Zsolt „fájó szívvel” mondta: ezek az ellenzéki szavazók számára sajnos nem bírtak igazi téttel. Az V. kerületi képviselő-testületben olyan nagy a fideszes többség, hogy az arányokon érdemben nem változtathatott volna a választás, és „lényegében nettó fideszes” a VIII. kerületi önkormányzat is. Az alacsony részvétel a hatalommal szemben is kritika, hiszen ugyan velük szemben sem, de mellettük sem álltak ki a választók nagy számban, mondta.
Egy jelölt az előfeltétel
Molnár Zsolt szerint az ellenzéki összefogást vagy inkább együttműködést nem szabad leírni. „Nem mondható, hogy nem működött az összefogás, hiszen Győri Péter 36,4 százaléka nem kevés. Jóval kevesebb ugyan, mint a győztesé, de ha összeadjuk az ellenzéki pártok április teljesítményét – én megtettem –, akkor a Jobbikot leszámítva jelenleg 40 százalék körüli eredmény a reális. Kocsis Máté 10-12 éve irányítja a kerületet, és gyakorlatilag »fű nem terem« az engedélye nélkül. A 18 budapesti választókerületből ez az egyetlen, ahol még az LMP-vel sem nyertük volna meg az országgyűlési választást. Ezért gondolom, hogy az együttműködés nem bukott meg.” „Ahhoz, hogy megértsük az ellenzéki összefogás kudarcát a Józsefvárosban vagy bármelyik időközi választáson, három szempontot kell figyelembe venni – mondta Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. – Egyrészt két hónappal a választások után semmi sem utalt arra, hogy akár egy összefogott ellenzék is győzzön egy helyi választáson. Az ellenzéki szavazók letargiája, a szokásos győzteshez húzás is ez ellen szólt. Így volt ez 2014-ben, az EP-választásokon, ahol a Fidesz 10 százalékkal jobban szerepelt, mint az országgyűlésin, és négy évvel korábban az önkormányzati választáson is sokkal jobb eredményt ért el a kormánypárt, mint ugyanabban az évben az országgyűlési választáson. Másrészt az összefogás sosem érdekelte a választókat, kizárólag a médiát – mondja az elemző. – Ez egy technikai szükségszerűség, ami éppen a nehézsége miatt válik médiaképessé. Annak, hogy az ellenzéki pártok képesek legyenek megverni a Fideszt, mindössze előfeltétele, hogy minden választókerületben csak egy jelölt legyen. A siker sok minden máson múlik.”
Amikor a HVB lesöpör
„Józsefvárosban az ellenzéki pártok felosztották egymás között a feladatokat (a Momentum a jogi munkát kapta), de a tanulság az, hogy ennyire heterogén kampánycsapat nem tud összehangoltan működni – mondta Hajnal. – A helyi választási bizottságban rendszeresen alulmaradtunk, hiszen az erőviszonyok ott is teljesen kiegyenlítetlenek voltak.” Példaként említette, hogy amikor megrongálták Győri Péter plakátjait, és ezt felpanaszolták a bizottságnál, az egyszerűen lesöpörte a panaszt. Másodfokon nyertek ugyan, de addigra értékes idő telt el. „Rengeteg energiánk ment el arra is például, hogy megakadályozzuk annak a beadványnak az elfogadását, amely letakartatta volna a pártlogókat a plakátokról. A helyi bizottságon ez is átment, és csak a Fővárosi Választási Bizottság mondta ki, hogy ez törvényellenes volna. És akkor még nem beszéltünk a józsefvárosi újságról, amely egyértelműen kizárólag a fideszes jelöltet támogatta, és Győri Péterről valótlanságokat terjesztett. Ezzel az üggyel pedig csak most, egy héttel a választás után foglalkozik a Fővárosi Választási Bizottság.”
A vereség ellenére a Momentum számára volt pozitív hozadéka is a józsefvárosi buktának. Nekik ez volt az első önkormányzati kampányuk. Elsősorban az ifjúsági csapatuk és az új belépők kaptak lehetőséget a bizonyításra, és – Hajnal Miklós szerint – bebizonyosodott, hogy képesek a hatékony munkára. „Az apátia miatt nehezebb volt a mozgósítás, ez meglátszott rajtunk, de a többi párton is. Így is az aktivistahelyek több mint 40 százalékát mi töltöttük fel” – teszi hozzá.
„Lábon kell megverni a Fideszt!” – így érzékeltette a kampány elengedhetetlen, ajtótól ajtóig talpaló jellegét Bihal Dávid, az MSZP országos elnökségi tagja. A kampánycsapatról elismerően szólt, úgy látja, minden ellenzéki párt kivette a részét a terepmunkából, amiből sokat tanultak. „De tanultunk a fideszes fiúk gazemberségéből is – tette hozzá –, hiszen folyamatosan olyan képtelen vádakkal álltak elő, mint a szavazatvásárlás, vagy hogy Győri Péter drogos- és hajléktalantanyává alakítja a városrészt, ha nyer. Semmitől sem riadtak vissza, de miért tették volna, ha már áprilisban sem lett érdemi következménye a helyi újság elfoglalásának. Volt olyan lapszám, amelyben a fideszes jelölt neve két tucatnál többször szerepelt, de a választás tényéről mélyen hallgatott a helyi hatalom. Józsefvárosban a Kubatov-listával működött a mozgósítás is” – értékelt Bihal Dávid, aki szerint a kiszolgáltatott, függő helyzetben lévők körében tudott nyerni a Fidesz. Az eredményt bírálóknak válaszolva azt mondta: „Lehet jönni, kampányolni. A XV. kerület például ősszel abszolút nyerhető lesz!” – mondta a politikus.
Varjú László szerint is lényegesen jobbak az ellenzéki esélyek a józsefvárosinál a szeptember végi időközi választáson. „Németh Angéla alpolgármesternek nyernie kell, és erre minden esélye megvan. Már csak azért is, mert itt alkalmazni fogjuk a józsefvárosi tapasztalatokat is.” (A VH információi szerint a XV. kerületében is teljes lesz a demokratikus ellenzék egysége, bár van olyan párt, amely még gondolkodik az önálló jelölt indításán.)
Ellenzék a „migráció ellen”
„A Fideszt csak akkor lehetne megverni, ha vagy nagyon jó a kampány, vagy nagyon jó a jelölt, vagy nagyon jó az üzenet, Józsefvárosban egyik sem állt elő – mondta Tóth Csaba. – Volt ugyan egy tisztességes jelölt, aki erőn felül sokat dolgozott, de nem lehet azt mondani, hogy a politikai teljesítménye klasszisokkal jobb lett volna, mint a fideszes jelölté. A vereség sem volt lesújtó, inkább mondanám tisztességesnek, hiszen itt a Fidesz mindig jól állt, az arányok pedig ez esetben elsősorban a mozgósítással magyarázhatók” – mondta a politológus, hozzátéve, hogy az ellenzék csak akkor tudna nyerni, ha politikai teljesítményében, kampányában, ötleteiben, személyiségeiben sokkal jobb volna, mint a kormánypárt. „De a helyzet az, hogy inkább rosszabb” – tette hozzá.
„A következő választásokra ősznél előbb nem szabad elkezdeni az érdemi kampányt” – mondta Hajnal Miklós. A nyár halott időszak, ezt mutatta a józsefvárosi példa is. Hozzáteszi: látják, hogy van egyfajta elutasítottsága a politikai pártoknak, főleg az ellenzéki szavazók részéről. Ezt kell feldolgozni minél előbb, és megfelelő alternatívát mutatni. A pártban most nagyobb az egység, mint az országgyűlési választások előtt volt, mondta. Lezajlottak a belső viták, és már képesek teljes erővel a következő feladatokra koncentrálni. Ebből a szempontból szerinte jobb helyzetben vannak, mint az LMP vagy a Jobbik. Arra a kérdésre, hogy vajon megemésztették-e az ellenzéki szavazók azt a nyögvenyelős és részleges együttműködést, ami áprilisban a kétharmadot eredményezte, és fel lehet-e tüzelni őket jövőre, Molnár Zsolt azt mondta: az európai parlamenti választásokon komoly veszélye van a távolmaradásnak, hiszen annak a közvetlen hatását kevéssé érzik az emberek, távolabb van a mindennapoktól. A Fidesz nyilván a nemzeti szuverenitás és a migráció körül fogja keresni a választás tétjét. Az ellenzék értelemszerűen nem ért egyet a Fidesz populista demagógiájával, miközben a menekültkérdésben és a terrorizmustematikában az ellenzéki szavazók nagy része is azonosul a kormányzati állásponttal. „Nem ezeken a területeken kell az érdemi csatát megvívni. Fontosabb üzenet az lehet, mit kockázat a Fidesz-kormányzás az EU bomlasztásával, az integráció gyengítésével, hazánk tekintélyének csorbításával.”
A politikus átütő sikerre nem az EP-választáson számít, inkább lát esélyt az önkormányzati választásokon, aminek nagyobb hatása van az emberek életére. „Vidéken a fideszes kiskirályok uralkodása, a nagyvárosokban és a fővárosban pedig az etatista, autoriter hatalomgyakorlás elleni fellépés és az önkormányzatiság súlyának visszaadása adhat tétet a helyhatósági voksolásnak.”
Az esélyt tovább növeli, mondta a budapesti elnök, hogy az általános önkormányzati választáson nem 20 százalék körüli, hanem akár 50-60 százalékos részvétel is várható. Az ellenzéknek szerinte az az egyik fontos feladata, hogy ne a választások előtt hetekkel, hanem jóval korábban hozza létre azt a politikai keretet, amiben az ellenzék esélyes jelölteket állít. „Hiszek abban, hogy az együttműködés alapfeltétel, ami nélkül esély sincs. De az is tény, hogy önmagában az összefogás kevés, időben megkezdett kampány, mozgósítás, helyes tétkijelölés szükséges” – fogalmazott Molnár Zsolt.
Kijelentette: őszre-télre létre kell hozni az érdemi ellenzéki együttműködést. „A nyilvánosságnak a megoldást fogjuk bejelenteni, nem az oda vezető utat. Megoldás mindenképpen szükséges, minden más megbocsáthatatlan bűn lenne, amit a választók meg is büntetnének.” Varjú László szerint is csak akkor van esély a jövő évi önkormányzati választásokon is, ha addigra sikerül összekalapálni egy ütőképes ellenzéki összefogást. „Elsősorban a városokra és a közepes méretű településekre gondolok, mert az annál kisebb települések politikáját egyre kevésbé a nagy pártok helyi képviselői határozzák meg. Ezeken a helyeken viszont minden pártnak végig kell gondolnia, hogy mi a fontosabb számukra: az egyéni érdekek vagy a Fidesz leváltása? Ehhez persze civil támogatottság és jó egyéni jelöltek kellenek” – mondja a DK politikusa.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
