A vállalkozások három évre nem jutnak EU-s pénzhez.
- Kérdés, a jelenlegi uniós költségvetési ciklus támogatásait mikor
fizeti ki a kormány.
- Papíron 7,2 ezermilliárdból fejlődhetnek a cégek.
Rengeteg új munkahelyet és az export ugrásszerű növekedését várja a kormány attól a döntéstől, melynek értelmében 2017. június 30-ig kiírja a pályázatokat – a hétéves uniós ciklus teljes keretösszegére. A 2014–2020 közötti időszakban a Magyarországnak járó 12 ezer milliárd forintból 7,2 ezer milliárdot kaphatnak meg cégek, a többit állami beruházásokra fordítják.
Az viszont kétséges, hogy olyan gyorsan megérkezne a pénz, mint azt Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára bizonygatja. „Eleve másfél év késéssel indulunk: a pályázatokat már a többéves pénzügyi keret kezdetén, 2014 januárjában ki kellett volna írni, ahogy az előző két ciklusban is történt” – árnyalja a képet Heil Péter. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség volt elnökhelyettese szerint komoly ellenérv nem szól az ellen, hogy 2017 derekáig minden tendert megnyissanak. És bármilyen „gyorsításnak” csak akkor van értelme, ha az illetékes hatóságok képesek a beérkező pályázatokat időben elbírálni és időben teljesíteni a kifizetési kérelmeket. Az EU rendszeresen méri, hogy egy tagállam mennyire hatékonyan fogadja be használja fel a pénzeket. „E rangsorban Magyarország a 23. helyen áll a 28-ból, azaz az intézményrendszer hatékonysága továbbra is kívánnivalót hagy maga után” – jelezte Heil Péter.
A vállalkozások valójában már három éve nem jutnak uniós támogatáshoz, mert a Gazdaságfejlesztési Operatív Program forrásai 2012-ben elfogytak. Az sem tisztázott egyelőre, hogy ha el is indul a pályáztatás, mikor kezdődnek a kifizetések. A kormány korábban arról egyezett meg az Európai Bizottsággal, hogy az uniós pénzeket átlagosan évi 1150 milliárdos ütemezéssel hívja le.
Az EU-s költségvetést nem lehet a kedvünkért átszabni, így valószínűleg a magyar kormánynak kell megelőlegeznie a fejlesztésre szánt összegeket, ami jelentősen megemelheti az államháztartási hiányt.
Októbertől a 60-nál több lakást számláló társasházak, tavasszal pedig 1960-1970-es években épült családi és az 1945 előtt felhúzott társasházak pályázhatnak energetikai- korszerűsítési támogatásra. A lakóknak a költségek felét kell állniuk. A kormány szerint 2020-ig 150 milliárd forintnyi uniós dotáció jut a felújításokra.
98 százalékát
hívta le Magyarország a 2007 és 2013 között rendelkezésére álló 8200 milliárdból. A kormány reméli, hogy a fennmaradó 200 milliót is sikerül a december 31-i határidő előtt felhasználni.
Nem csak 40 milliárd a tét
Negyven milliárdot bukhat a kormány, ha Brüsszel elkaszálja a két kifogásolt különadót. Tízmilliárdot szed a kabinet a dohánycégektől pluszban, 30 milliárd pedig az élelmiszerláncok felügyeleti díjából folyik be a költségvetésbe. E két tételt mindenáron meg akar védeni a Nemzetgazdasági Minisztérium. A költségvetés egészéhez képest elenyésző összegről van szó, mire hát a kormányzati vehemencia? Ekkora lyukat ugyan különösebb megszorítások nélkül is be lehet tapasztani, mégis elevenébe vághat a kormánynak a brüsszeli döntés. Elsősorban azért, mert a kabinet költségvetési mozgástere nagyjából 100 milliárdra tehető. És ha ennek 40 százaléka kiesik, az bénítja a kormányt. Ennél is izgalmasabb, hogy Brüsszel szinte minden különadót kifogásol, s ha ennél a kettőnél enged a kormányzat, joggal tarthat attól, hogy vérszemet kapnak az eurokraták, s újabb különadókat pécéznek ki. A különadók nagyobb körének támadása pedig már több százmilliárdos érvágással fenyeget – és komoly megszorítási csomaggal.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!