Ha valaki sokáig akar élni, először is mélyen a pénztárcájába kell nyúlnia
- Transzfúzió, okosgyógyszerek, koplalás – sok mindennel próbálkoznak a Szilícium-völgyben
- A hosszú élet csak akkor jó, ha minőségi
Hogyan élhetünk 120 évig vagy tovább? – ez az egyik legfontosabb kérdés, amely a Szilícium-völgy tudósait napjainkban foglalkoztatja. Kutatásaikhoz az anyagi fedezet is rendelkezésre áll, a világ vezető üzletemberei közül sokan szeretnének sokáig élni, és hajlandók akár dollárszázmilliókat is fektetni az innovációkba.
A legújabb és legbiztatóbb terápiákat a Time magazin szedte össze februári utolsó számában, hogy bemutassa: mivel próbálkoznak a tudósok, hogy az emberi testet minél további működésre sarkallják.
Az egyik ilyen módszer a transzfúzió, melynek során fiatal emberek vérét kapják meg azok, akik szeretnék megállítani az idő kerekét. Az USA-ban 50 ember vesz részt a kísérleti terápiában, fejenként 8000 dollárt (2,3 millió forintot) fizettek, hogy 16–25 éves emberek vérével frissülhessenek.
A módszer azon az elven alapul, hogy fiatal korban még rengeteg olyan anyag termelődik a vérben, amelyek a sejtek egészségét, megújulását segítik, és ha ezek egy idősebb testbe kerülnek, képesek kifejteni jótékony hatásukat.
A tudósok közül azonban sokan kritizálják ezt a módszert, mert a kísérletben nincs kontrollcsoport, a résztvevők anyagi hozzájárulás fejében kerülhetnek be a tesztcsoportba. Ma még nehéz megállapítani, hogy a fiatalok vére pontosan milyen előnyökkel járhat az öregedés ellen.
Drága kúrák, bizonytalan eredmények
Egy másik módszer az ember DNS-ének feltérképezésén alapul, így szűrik ki, hogy mely betegségekre hajlamos az illető. Így az emberek már akár fiatal korukban megtudhatják, mi veszélyezteti őket leginkább, és tudatosan választhatnak olyan életmódot, étrendet, ami minimálisra csökkenti a kockázatot.
A vizsgálat egyelőre nagyon drága, Amerikában több mint 7 millió forintnak megfelelő dollárt kérnek az ember géntérképéért, ezért az összegért tetőtől talpig át is világítják az embert. Amennyiben a módszer elterjed, teljes egészében átalakíthatja az egészségügyi rendszert, ami ma még a megelőzés helyett főleg a gyógyításra kénytelen fókuszálni. Természetesen ennek a módszernek is léteznek kritikusai, akik szerint felesleges és drága teljesen egészséges embereket ilyen vizsgálatoknak kitenni. Ráadásul, ha valakit ennyire alaposan megvizsgálnak, jó eséllyel találnak valami apró rendellenességet, ami lehet, hogy soha nem okozna panaszt.
A diagnózis viszont stresszelheti az embert, ráadásul még több költséges vizsgálatra sarkallhatja.
Sokan továbbra is a tablettákban hisznek, és igyekszenek olyan pirulákat kifejleszteni, amelyekből naponta egy-kettő képes meghosszabbítani az életet. Ezek jellemzően olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek fiatal korban még nagy mennyiségben termelődnek az emberi szervezetben, később viszont már nem vagy csak alig. A gyógyszerfejlesztések másik fontos irányát jelentik az agyi frissességre, memóriára ható szerekkel kapcsolatos újítások. Ezek az „okosgyógyszerek” a fiatalos, élénk mentális állapotot igyekeznek konzerválni, és olyan mindennaposnak számító hatóanyagok is megtalálhatóak bennük, mint a koffein vagy a B-vitamin egyes fajtái – a rossz nyelvek szerint egyelőre alig különböznek egy energiaitaltól.
Ezekkel a tablettákkal pont ugyanaz a baj, mint a többi módszerrel: nem bizonyított az eredményességük, esetükben jelentős lehet a placebo hatás, és igazi bizonyíték hatásosságukra csak évtizedek múlva áll majd rendelkezésre.
Hosszú élet, kevés kalória
Az egészség megőrzésének szintén fontos eleme az étrend, amely területen időről időre újabb trendek bukkannak fel többkevesebb tudományos megalapozottsággal.
Abban már biztosak a tudósok, hogy a kevesebb kalóriabevitel hosszú távon előnyös, a hatalmas árubőség miatt viszont nagyon nehéz az embereknek megállni, hogy ne fogyasszanak több energiát, mint amennyit elhasználnak. Bár még nem tudni pontosan, hogy a koplalás hogyan hosszabbítja meg az életet, azt gyanítják: a stressz, aminek ezáltal kitesszük a testünket, egészséges új sejtek létrehozására késztetik a szervezetet. Egy nemrégiben publikált kutatás azt mutatta, hogy azok az emberek, akik 25 százalékkal csökkentették a kalóriabevitelüket, és ezáltal elvesztették testsúlyuk 10 százalékát, jobban aludtak és vidámabbak is voltak, mint akik nem diétáztak. De azt, hogy az életet az alacsonyabb testsúly vagy a sejtszintű változások hosszabbítják-e meg, még ma sem tudni.
95 hét
– átlagosan ennyit veszítenek a nők élethosszukból minden egyes gyerek után. A terhesség alatt kialakuló diabétesz és a szoptatás miatti tápanyagveszteség is okolható ezért.
Más eredmények viszont azt mutatták: a gyerekes nők 11 százalékkal nagyobb eséllyel érik meg a 90-es éveiket, mint a nem szülők.
Vér, víz, majomagy
A hosszú élet titka évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget, ezt bizonyítja például egy időszámításunk előtt 1600-ból fennmaradt ősi papirusz, amely egy fiatalító krém receptjét írja le. Egy az i. e. 600-ból fennmaradt szanszkrit irat gyökerekből, aranyból, mézből és vajból készült szer fogyasztását javasolja.
Régóta ismert, hogy Kleopátra szamártejben fürdött, hogy megőrizze szépségét. A háromszázas években a taoisták zöldségekből, teknősbékából, darutojásból készítettek maguknak csodaszert, egy Ge Hong nevű alkimista száz évvel később egy majomagyból kotyvasztott ételben hitt. Marsilio Ficino filozófus 1489-ben azt javasolta az idősödőknek, hogy fiatal férfiak vérét igyák, állítólag VIII. Ince pápa ki is próbálta a kúrát, de kicsivel később meghalt.
A történelem során voltak, akik az ópiumban vagy a borban hittek, amelyek káros hatásaik ellenére is jobban hangzanak, mint az állati vértranszfúzió, amit Jean-Baptiste Denis francia orvos javasolt a pácienseinek.
A vegetarianizmus első úttörője, George Cheyne 1740-ben azt mondta, akár 100 évig is élhet, aki kizárólag vizet iszik. Ennél kevésbé tűnik megalapozottnak német kollégája, Christoph Hufeland ötlete, aki szerint a fiatal nők melletti alvás (minden szexuális szándék nélkül) megfiatalít. A müzli feltalálója, a svájci Maximilian Bircher-Benner a nyers ételek fogyasztásában hitt. Az 1920-as években Sigmund Freudon is elvégezték az akkoriban „népszerűnek” számító ondóvezeték-elkötést, amitől azt remélte, lelassítja az állkapocsrákja terjedését. A gyógymód nem használt.
Éljen az alvás! A társadalom hajlamos úgy tekinteni az alvásra, mint elvesztegetett időre. Pedig egyre több tudományos kutatás bizonyítja be, hogy az elegendő mennyiségű minőségi alvás kulcsfontosságú az egészség megőrzése szempontjából, így a hosszú élet egyik kulcsa. A rossz alvók olyan betegségek támadásának vannak kitéve, mint a cukorbetegség, a szívroham, a magas vérnyomás, az Alzheimer-kór vagy éppen a depresszió. A legfrissebb eredmények szerint a jó alvás szinte fontosabb, mint a kellő mennyiségű mozgás vagy a megfelelő étkezés. Egy egereken végzett kutatás azt mutatta: az alvásmegvonás hamarabb végez a kísérleti alanyokkal, mint az éhezés. Bár úgy tűnik, hogy a test alvás közben pihen, valójában rengeteg létfontosságú folyamat zajlik ebben az időszakban. Az agy például ilyenkor „ellenőrzi”, hogy a különböző hormonok és enzimek egyensúlya megfelelő-e, miközben a sejtekben felhalmozódott különböző méreganyagok is „kimosódnak” a sejtekből.
Ha ez nem történik meg, a toxikus anyagok felhalmozódnak, és roncsolják a sejtek közötti kommunikációt, ami demenciához vezethet. A fizikai mellett a mentális egészség szempontjából is elengedhetetlen naponta 7 óra minőségi alvás, az elme ilyenkor dolgozza fel és „rakja rendbe” a nap eseményeit, ekkor épülnek az emlékek, és egy legalább ilyen fontos folyamat is zajlik: a felejtés.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!