Amíg Németországban már okostelefon-applikációt találtak ki a parlagfűvel borított területek levadászására, addig hazánkban az előző évekhez hasonlóan ez idáig csupán az augusztus közepén tetőző virágzás problémája bontott szirmot.
A körülbelül 700 ezer hektár fertőzött mezőgazdasági területen a parlagfű elleni védekezésre a szabályozás szerint a földhasználók kötelezettek. Amennyiben ők elmulasztják a gyomtalanítást, akkor kerül sor közpénzből a védekezésre. Ezzel párhuzamosan a mulasztót megbüntetik, és a büntetésből származó bevételt fordítják közérdekű védekezésre. Dr. Juhászné Halász Judit, a Pollenmentes Magyarországért Egyesület elnöke szerint a módszer megkérdőjelezhető. Véleménye alapján, ha a mulasztás-büntetés-közérdekű védekezés bevételei és költségei arányban lennének egymással, akkor nem lenne parlagfűprobléma az országban. „A bevételek és a kiadások alakulásáról a civileknek nincs pontos információja, ám a virágzó parlagfűtengerek évről évre bizonyítják, hogy a bevételek és kiadások nincsenek arányban” – állapította meg, majd hozzátette: „idén a Vidékfejlesztési Minisztérium az adófizetők 2009. évi felajánlásaiból származó mintegy egymilliárd forintot is a parlagfű-mentesítésre fordíthat, ezért reméljük, hogy az idei évben végre kevesebb lesz a virágzó allergiás reakciót kiváltó növény”.
A parlagfüves külterületek esetében aránytalanul kisebb bírságot határoznak meg, mint belterületek esetében. Egy hektár fertőzött belterület esetében a kiszabható bírság 750 000 Ft-ig terjedhet, míg ugyanakkora külterület esetén mindössze 50 000 Ft-ig. Pedig a külterület a szomszédos belterületi ingatlanoktól néhány méterre is lehet parlagfüves. Ilyen alacsony szintű bírságok mellett nem csoda, ha a nemtörődöm gazdálkodóknak jobban megéri a bírságot megfizetni, mint a parlagfű elleni védekezésre költeni.
Pedig a parlagfű most kezdődő virágzása Magyarországon mintegy 2 millió allergiásnak okoz szenvedést mintegy 2 hónapon keresztül. De akik még nem allergiások, azok sem lehetnek nyugodtak – a parlagfűszezonban a pollenterhelés az egész országban évről évre oly nagy, hogy a betegség előbb-utóbb mindenkiben kialakulhat.
Ráadásul, mint az Juhászné Halász Judittól megtudtuk, vannak igen kirívó esetek is. Főként olyan haszonnövénnyel beültetett táblák, melyekben több a parlagfű, mint a haszonnövény. Különösen a nem megfelelően kezelt napraforgótáblák fertőzöttek sok ezer hektáron. Ezek pollenkibocsátása akkora, hogy mellette eltörpül a belterületekről származó pollenmennyiség. Idén az árvízi problémákra hivatkozva a vízügy se végezte el az utóbbi években rendszeressé tett kaszálást a patakok és csatornák rézsűin – ezeken a helyeken szinte mindenütt megterem a parlagfű.
Augusztus az egyik legterheltebb hónap, ha tüsszögésről van szó. A parlagfű mellett ilyenkor számíthatunk a csalánfélék és az útifűfélék tobzódására is, ráadásul lassan a rettegett üröm is útjára bocsátja pollenjeit, szezonja pedig (csakúgy, mint a parlagfűé) októberig is kitart. A két agresszívan allergén gyomnövény mellett fészkesek, füvek, fenyőfélék pollenjeit szippanthatjuk, emellett a kender és a lórom is kiérezhető még a levegőben.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
