Szeptemberig „jegeli” a Fővárosi Közgyűlés Prohászka Ottokár szoborállításának ügyét, ugyanis a nyári szünet előtti utolsó ülésen elnapolták a kérdést. A napokban nagy port kavart, hogy a fővárosi vezetés a XIII. kerületben, a Lehel téri Szent Margit-templom közelébe állíttatna szobrot az antiszemita nézeteket valló katolikus püspöknek.
A kezdeményezés a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Prohászka Ottokár Szobráért Alapítványtól ered, amelynek kuratóriumi elnöke egyelőre elzárkózik a nyilvánosságtól. Annyit tudni róla, hogy zenész és a XIII. kerület díszpolgára. Ezek alapján lapunk arra a következtetésre jutott, hogy Kemény Győzőről, a Bojtorján együttes vezetőjéről lehet szó, akiről úgy hírlik, jó kapcsolatot ápol a jelenlegi kormánnyal. A hatméteresre tervezett szobor árához az alapítványnak egyébként több mint tízmillió forintot kellene összegyűjtenie.
Prohászka szobra az V. kerületi Károlyi-kertben állt 1947-es ledöntéséig, a Jobbik itt szerette volna újra felállíttatni. Az ötlettel a Fővárosi Közgyűlés és Csomós Miklós főpolgármester-helyettes is egyetértett, de ismeretlen okok miatt helyszínnek a XIII. kerület, fővároshoz tartozó részét szemelték ki. Mindezt heccnek és provokatív gondolatnak véli a XIII. Kerületi Lokálpatrióták Egyesülete. „Semmilyen köze nem volt Prohászkának a kerülethez, ezért sejtünk provokációt a szobor felállításának helyszínválasztásában” – nyilatkozta lapunknak Szabó Tamás szóvivő. Mint mondta, a püspök az antiszemitizmust a legnagyobb létjogosultságú eszmének tartotta, de az egyesület az ő munkásságával kapcsolatban nem kíván történelmi vitát folytatni, „csupán” a XIII. kerület békés hangulatát szeretnék megőrizni, „márpedig az ilyen heccelő kezdeményezések nem a békességet szolgálják. Azt szeretnénk elérni, hogy semmiképpen se legyen a kerületben Prohászka-szobor” – fogalmazott Szabó. A Facebookon létrehoztak egy csoportot (Tízezren a XIII. kerületi Prohászka-szobor ellen), amelyhez három nap alatt ötszázan csatlakoztak. Minden kerületi és országos szervezet, valamint magánemberek csatlakozását várják a békeüzenetünkhöz, amelynek lényege, hogy ne kerüljön az újlipótvárosiak szeme elé egy ilyen személyiségről mementó. „Olyan országban és olyan kerületben szeretnénk élni, amelyben egymás hősei méltóak arra, hogy az ellentétesen gondolkozók is elfogadhassák azokat. Ahol nem egymás bosszantása, hanem önmagunk méltósága a cél” – áll az üzenetükben. Ha fővárosi vezetés nem visszakozik, az egyesület tüntetést is szervez.
„A kereszténység nem fér össze az antiszemitizmussal. Nem fér össze a gyűlöletkeltéssel és az indulatok szításával semmilyen vallási közösség, semmilyen népcsoport ellen” – mondta nemrég dr. Erdő Péter, Magyarország prímása, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseke. Igaz, nem Prohászka Ottokár Lehel téri szoborállítása kapcsán.
Prohászka Ottokár püspöknek az 1920-as numerus clausus törvények elfogadásában is nagy szerepe volt, a zsidóságot romlott és erkölcstelen fajnak, parazitának minősítette. A Páva utcai holokauszt-emlékközpontban a fényképe alatt ez áll: „a konzervatív antiszemita ideológia egyik vezéralakja”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
