Ha el tudta olvasni a rovott betűkkel írt szöveget (képünkön), ön azon kevesek közé tartozik, akik ismerik a székely ábécét. (Ha nem, a cikk alján megtalálja a helyes megoldást.) Ellenben biztonsággal állítható, a történelem során még soha ennyien nem ismerték a magyar nyelv hangjait jelölő székely betűket, mint ma – mondja Sándor Klára, a Szegedi Tudományegyetem docense, akinek a napokban megjelenő, A székely írás nyomában című kötetének egyik fő célkitűzése e jelrendszert övező hamis mítoszok lerombolása.

 
A megfejtés a cikk alján

A manapság az akár jól jövedelmező iparággal felvértezett szubkultúrák termékeiként, akár helynévtáblákként szembejövő feliratok a politikai szándék, a hagymázas múltábrándok, kitalációk igenlésével szemben ellenérzéseket is szültek – amelyek azonban jórészt szintén tévhiteken alapulnak. A szélsőjobbhoz való kötés sem véletlen – említi a nyelvtudományok kandidátusa –, hiszen a Jobbik parlamenti javaslatokkal szeretné szimbolikusan magához vonni a székely írást, a „Rovástáblák Atyja”, Szegedi Csanád „pálfordulásáig” pedig számtalan helységtábla-állításnál volt jelen. Persze sokan hisznek nekik, amit elsősorban a magyar oktatás hiányosságának róhatunk föl, hiszen ha ritkán, akkor is felszínesen ismertet meg a magyarság egy részének ezen kultúrkincsével, mely az évszázadok során folytonosan fönnmaradt.

„Sok embert ezért is idegesíthetnek a feliratok, és azért is, mert nem tudják elolvasni őket” – mondja Sándor Klára, aki azt a tudományos körökből terjedő mítoszt is könnyedén cáfolja, miszerint a székely írás pusztán a 16. századi magyar humanisták kreálmánya lenne, mellyel a székelyek hun-szkíta eredetét kívánták bizonyítani.

Az első székely írásos nyelvemlékeink ugyanis a 13. század végéről, a 14. század elejéről származnak: templomi kapuoszlopon, keresztelőmedence peremén találhatók Székelyföldön.

Ahogy a mai székely ábécék, úgy a történeti jelrendszer is az identitás jelölésére szolgált – emeli ki Sándor Klára. „Egyesek a magyarsághoz, mások a cserkészekhez, valakik a Jobbikhoz való tartozásként azonosítják a székely írást, ahogy természetesen a székelyek a saját identitásukként kezelhetik. Nincs kizárólagosság, sokféleség van” – tette hozzá.

Ami biztos, az írás a székelyek körében sem volt széles körben elterjedve, hiszen az írásbeliség a steppei népek esetében sem volt általános. De a Székelyföldön kívül magyarországi jelenlétéről sem tudunk a 13-15. század időszakában, az pedig kizártnak tekinthető, hogy a latin betűs írás konkurense lett volna, vagy hogy a papok üldözték volna .

Ami a jelen használatot különlegessé teszi, az az, hogy egy közösség felújít egy korábbi ábécét, ismét használatba helyezi, betűkészletét a mai helyesíráshoz alakítja, ha ellentmondásosan is: a történeti ábécé például nem jelölte a hosszú hangokat – emlékeztet a rovott jelenű jelrendszer fontosságára a tudományos szemléletű, közérthetően megírt könyv szerzője.

(A megoldás: Rovott múltú identitás)

Keresztény istenfogalom
Viszonylag sok idő (és némi segítség) árán sem sikerült helyesen kitöltenünk az egyik keresztrejtvényt, amelyet az interneten találtunk. És nem a betűkkel volt gondunk, az olyan meghatározások fogtak ki rajtunk, mint például a „Felülmúlóan nyomorékabb”. De nem adjuk fel a reményt, tovább törjük a fejünket.

A meghatározások: 
Vízszintes
1 Istenatya-anya-fiúgyerek
3 Őrkötelék
5 Felülmúlóan nyomorékabb
7 Szentháromság pl. az urschallingi
freskón
9 Ijedten ébrednek, Lézengő
11 Lök, Várható eshetőség
13 Huszárdolmányokon
Függőleges
A Nyitott pados őrállások ált. kapuk
mellett
B Nem férfiakig, Uralkodó hangulati
jelleg
Cs Trombitaféle hangszer, Megfázás
E Rostélyok, Abacil nemzetségére
F Alsó részén, Felszín
Gy Szőke, Írásjelek
I Vándordiákosan
Forrás: magyarmegmaradasert.hu)

Sokfelé láthatjuk
Ma már hivatalos dokumentumokban is találkozhatunk a székely betűkkel. Akár a személyi igazolványát is aláírhatja bárki ily módon, sőt, útlevélben és jogosítványban is találkozhatunk már rovásokkal. Nem véletlenül: a Rovás Alapítvány ugyanis nem olyan rég útnak indította az „Írd alá neved rovással!” mozgalmat. Azon sem lepődhet meg ma már senki, hogy gimnáziumi tablókon kell kisilabizálni a diákok nevét. Kárpátalján van olyan focicsapat, ahol a játékosok neve a mezen székely írással van feltüntetve, Mezőgecse és Csongor csapatainak dresszén elöl szkíta turul, hátul pedig a felirat látható. De iskolabüfétől könyvesboltig egyre több helyen találkozhatunk a székely betűkkel.

Lehet bevásárolni
Ha azt gondolnánk, manapság úri huncutság megtanulni a székely írás egyikét-másikát, nagyot tévedünk. Ha nem vagyunk tagjai iskolai rovásíráskörnek, hagyományőrző csoportnak vagy a cserkészszövetségnek, akkor is elég csak a világhálón böngészni egy kicsit, és máris kiderül, minden eszköz adott ehhez – a letölthető betűkészletek közül is bőséges a választék, akár a Bél Mátyás-félét, akár Telegdi János könyvének betűkészletét szeretnénk magunkénak tudni. De ez csak a jéghegy csúcsa: a játékos tanuláshoz rengeteg memóriafejlesztő és más típusú játék is kapható, ha pedig már haladó szinten járunk, remekművek közt böngészhetünk (Bulgakovtól A Mester és Margarita éppúgy olvasható, mint Douglas Adams a Galaxis útikalauz stopposoknakja, vagy Mikszáth Kálmántól A fekete város). Ékszer, póló, lakberendezési tárgyak, elektronikus és kézzel fogható képeslapok – mind elérhetők könnyen és gyorsan, székely írással ékítve. Tematikus boltok, webshopok kínálják termékeiket az egészen olcsótól a kifejezetten drágáig, csak némi időt kell áldozni rá, hogy a legkülönlegesebb igényeink is kielégítésre találjanak. D.-H. N.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!