Sarkára állt az olajherceg

Mi tagadás, sorban állnak a nagyhatalmak is a sivatagi olajkirályság kegyeiért. Szaúd-Arábia hiába a földkerekség egyik legsötétebb és legdurvább vallási diktatúrája, mégsem igen kap nemzetközi intőt. A szaúdi emberi jogi helyzet nem téma az ENSZ vagy más nemzetközi szervezetek különböző fórumain, sem a State Department, sem „Brüsszel” nem szokott üzengetni Rijádnak, csupán a nemzetközi jogvédő szervezetek emelik fel szavukat a kivégzések, a szaúdi emberi jogi aktivisták bebörtönzése miatt.

Sőt, miközben Jemenben az évszázad eddigi legsúlyosabb humanitárius katasztrófája zajlik, a 2015 tavasza óta tartó szaúdi katonai beavatkozásnak köszönhetően, nemigen hallani olyat, hogy bármely kormány is azt kérné a királyságtól, vessen véget katonai kalandjának. A nemzetközi szervezetek sem kérik számon a jemeni, szaúdi vezetésű katonai koalíció háborús bűneit, az ártatlan civil életeket. Pedig a világ tud erről, hiszen Londonban is civilek tüntettek épp ezért, tiltakozva az ellen, hogy a May-kormány hivatalos pompával fogadja a szaúdi trónörököst, az ország igazi uralkodóját, Mohamed bin Szalmánt.

Fehér holló

Még ha a királyság és a terrorizmus támogatása közötti összefüggésekre nincs is kézzelfogható bizonyítéka a világnak – ez az összeesküvés-eleméletek visszatérő motívuma a szaúdi születésű Oszama bin Laden színrelépése óta –, a királyságbeli emberi jogi helyzet ismert. Ennek ellenére fehér hollónak számít az az augusztus 3-i kanadai állásfoglalás, amely kiváltotta a jelenlegi diplomáciai vihart.

Szaúd-Arábia ugyanis a belügyeibe való durva beavatkozásként értékelte, hogy az ottawai kormányzat letartóztatott szaúdi civil aktivisták elengedését követelte. Kanada azt követően emelte fel szavát, hogy július végén őrizetbe vettek két újabb nőjogi aktivistát, köztük azt a Samar Badawirt is, akit 2012. március 8-án Washingtonban Michelle Obama akkori first lady és Hillary Clinton külügyminiszter jelenlétében tüntettek ki a Bátor Nők Nemzetközi Díjjal. Badawi egyike volt azon első szaúdi nőknek, akik követelni kezdték a nők fölötti férfigyámság eltörlését, petíciót nyújtottak be a kormányuknak, azt követelve, hogy a nők vezethessenek autót, legyen szavazati joguk és jelöltként is indulhassanak a helyhatósági választásokon. Ez 2015 decemberében, még az előző király egyik első reformjaként megvalósult, a vezetés engedélyezése viszont idei vívmány, akárcsak a sportrendezvénye ken való részvétel (természetesen talpig burkában és külön szektorokban). Ez már az i¡ú, 32 éves trónörökös engedménye. A  Badawival együtt letartóztatott Nassima al-Sadah szintén nőjogi aktivista.

Ezt megelőzően, május 15-én 15 emberi jogi aktivistát tartóztattak le a szaúdi hatóságok, akik közül időközben nyolcat kiengedtek. Legtöbbjükre súlyos börtönévek várnak a szaúdi törvények szerint, hiszen olyan vádakkal illetik őket, mint külföldiekkel való kapcsolattartás, amiért akár 20 év börtön is kiszabható. Samar Badawi testvérét, a 2015-ben Szaharovdíjjal is kitüntetett blogger-író-aktivistát például azért ítélték 10 év börtönre és ezer korbácsütésre, mert a vád szerint a politikai és vallási vitáknak teret adó internetes blogjával megsértette az iszlámot.

Vehemens reakciók

A szaúdi külügyminiszter azonnal közölte, hogy Kanada hamis információk alapján lépett fel. Biztosította a nemzetközi közvéleményt, hogy minden letartóztatás szabályos volt, a szaúdi törvények alapján zajlott le és minden letartóztatott jogait tiszteletben tartják. Formálisan igaza is van, a hatályos szaúdi törvények szerint nem történt hatósági visszaélés. Abban az országban, ahol az utcákon járőröző erkölcsrendészet intézkedése megkérdőjelezhetetlen, egy boka vagy csukló kivillanásáért is börtön jár, ahol külföldiekkel akár interneten is tilos érintkezni, ahol nyilvános kivégzéseket hajtanak végre, és a korbácsütés jogosan és szabályosan használt büntetésforma, ezek a letartóztatások, akárcsak az évekre visszamenőek, teljesen legálisak.

A körbeudvarolt, komolyabb kritikához nem szokott olajkirályság meglepően vehemensen reagált a különben eléggé langyos kanadai lépésre, egy Twitterre feltett közleményre. Rijád válaszul azonnal visszahívta ottawai nagykövetét, kiutasította a kanadai nagykövetet, befagyasztotta újabb keletű kereskedelmi kapcsolatait Kanadával, felfüggesztette a Torontóba tartó légijáratait, a két ország közötti diákcsere-kapcsolatokat, sőt még a Kanadában kezelt szaúdi betegek áthelyezését is megkezdte.

Kanada először az Egyesült Államok közbenjárását kérte a diplomáciai feszültség oldása érdekében, majd miután Washington azt határozottan megtagadta, maga Justin Trudeau miniszterelnök jelentette be, Nagy-Britanniához és az Egyesült Arab Emirátusokhoz fordul, a két ország ugyanis szoros kapcsolatot ápol Rijáddal. Az amerikai külügy csupán annyit válaszolt nyilvánosan a kanadai felkérésre, hogy Washington részletes tájékoztatást kért Rijádtól az aktivisták fogvatartásáról, és továbbra is arra ösztönzi Szaúd-Arábia kormányát, garantálja a tisztességes eljárást és tegye közzé a bírósági ügyek jogállásával kapcsolatos információkat.

Trudeau a helyzet elmérgesedése ellenére nem kér bocsánatot a „belügyekbe való beavatkozás miatt”, amint azt Rijád kéri és megismételte külügyminisztere korábbi állásfoglalását.

Fegyverbiznisz a háttérben?

Az egyelőre nem derült ki, hogy a kereskedelmi kapcsolatok szaúdi felfüggesztése érinti-e az évi nagyjából 4 milliárdos kereskedelmet és azt a 13 milliárd dolláros fegyverüzletet, amelyet 2014-ben hoztak tető alá. A szerződés szerint az amerikai General Dynamics Corp fegyvergyártó kanadai kirendeltsége gyárt a királyságnak páncélozott harci járműveket. A megállapodást a megszületésekor még a legnagyobb kanadai exportsikernek nevezte Ottawa – emlékeztetett a Reuters hírügynökség.

Az euronews arról írt, hogy szakértői vélemények szerint a szaúdi lépés az amerikai kormány hallgatólagos támogatását élvezi. Utaltak arra, hogy Donald Trump elnökként Rijádba utazott először, szoros kapcsolatot ápol a királysággal, miközben Kanadával kereskedelmi vitája van. Már tavaly, a Katar elleni, szaúdi kezdeményezésű blokád kapcsán felmerült egyes közel-keleti szak értői nyilatkozatokban, hogy vélhetően van kapcsolat a Katar elleni fellépés, Trump szaúdi látogatása és aközött, hogy tavaly nyáron a szaúdi király megfosztotta tisztségétől a korábbi koronaherceget és fiát nevezte ki helyette.

Mohamed bin Szalmán addig is erős ember, több minisztériumot vezető kormányzati tényező volt, aki tudatosan és intenzíven építette kapcsolatait a Trump-adminisztrációval. Védelmi miniszterként pedig minden bizonnyal volt köze az évszázad fegyverüzletéhez, ahhoz az összességében mintegy 200 milliárdos hosszú távú fegyverüzlethez, amelyről Trump szaúdi látogatása során állapodtak meg.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!