Mint a Deák tértől Békásmegyer, olyan távolságra fekszik Damaszkusz központjától Gúta. A szatelitváros feletti uralom a szíriai háború egyik kulcskérdése:

  <h1>Furcsa „tűzszünet” – A Gúta feletti uralom a szíriai háború egyik kulcskérdése - Fotó: Kafar Batna, AFP</h1>-
-">  <h1>-" title="

"Semmi nem drága Asszadnak, hogy megszerezze a vízbázist" - Fotó: Amer Almohibany, AFP

-" src="/files/public/temp/exFljcni_1_510x350.png" />

Furcsa „tűzszünet” – A Gúta feletti uralom a szíriai háború egyik kulcskérdése - Fotó: Kafar Batna, AFP

- – Kép 1/2

Gútából származik Damaszkusz összes ivóvize – így érthető, miért akarja Aszad elnök megszerezni, bármi áron. A gútai régiót pillanatnyilag négy különböző fegyveres csoport tartja ellenőrzése alatt. A szaúdi támogatású Iszlám Hadsereg, a Szabad Szír Hadsereghez tartozó, a Muszlim Testvériséghez közel álló al-Rahman Légió, a korábban az al-Kaidához kötődő Levante Szabad Embereinek Iszlám Mozgalma (Ahrar as-Sám) és a dzsihádista Szervezet Levante Felszabadításáért (Tahrir as-Sám). És mindössze két közös pont van e négy alakulat ideológiájában: az egyik, hogy mind Aszadot tartják fő ellenségüknek, a másik, hogy a saríát fogadják el törvénykezésként, nem a világi jogot. Nyilvánvaló, hogy Aszad nem tűrhet meg egy ilyen gócot Damaszkusztól szó szerint egy ugrásnyira. Úgyhogy elképesztően brutális ostromot indított. Mivel a kormányerők igyekeznek minél kevesebb veszteség árán bevenni a települést, inkább bombáznak (orosz segítséggel), illetve vegyi fegyvert – a héten klórgázt is – bevetnek. Azt szeretnék elérni, hogy a velük szemben álló erők veszteségeik miatt – és a kialakuló humanitárius válsághelyzet okán – minél előbb ürítsék ki maguktól a várost, ahogy az Aleppóban is történt. Ez természetesen főként civil áldozatokkal jár, akiknek a világon semmi közük nincs sem a fegyveresekhez, sem azok ideológiájához.

Épp az ő érdekükben fogadta el az ENSZ Biztonsági Tanácsa (érdekes módon orosz támogatással) a harmincnapos tűzszünet tervét, melyet azonban abban a formában, ahogy azt elrendelték, egyik fél sem tart be. Oroszország ugyan kész fontolóra venni az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát a 30 napos tűzszünetről Szíriában  mindazonáltal a tűzszünet nem vonatkozhat a terrorista szervezetekre – hangsúlyozta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. De akkor milyen tűzszünet lesz ez? Szakaszos. Az aszadista és orosz fél úgy alkalmazza, hogy „napi” tűzszüneteket vezetnek be. E hét keddtől kezdődően reggel 9-től délután 2-ig van tűzszünet, előtte és utána folynak a harcok. Ellenben  az orosz haderő felajánlotta a segítségét a civil lakosság evakuálásában, majd visszavonta ezt az ígéretét, ugyanis állításuk szerint az ellenük harcoló milíciák tűz alatt tartják a humanitárius folyosót, melyen a civileket evakuálni lehetne.

Csakhogy az állítás hitelessége erősen megkérdőjelezhető: Putyin elnök e hét szerdán bejelentette a Sebastian Kurz osztrák kancellárral folytatott tárgyalásai után tartott közös sajtóértekezleten: polgári lakosok egy „nagy csoportja”  hagyta el Kelet-Gútát a humanitárius tűzszünet alatt. Akkor tehát szerdán mégsem volt tűz alatt a folyosó?

Ugyanakkor azonban a klórgázos támadással kapcsolatban erősen eltérnek a vélemények. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a vegyifegyver-támadásról szóló jelentésekkel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, az orosz védelmi tárca korábban közölte, hogy a terroristák ilyen eszközökkel provokációkat hajthatnak majd végre. Hát, ezt pedig vagy azért közölték, mert tudták, hogy a velük szemben állóknak van ilyen fegyvere, vagy azért, mert tudták, hogy nekik maguknak van és fogják is használni.

Ugyancsak a múlt szerdai napon Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a 30 napos szíriai tűzszüneti egyezmény maradéktalan betartására szólította fel Oroszországot, Iránt és Törökországot, illetve arra, hogy tegyék lehetővé a humanitárius segélyszállítmányok eljutását a rászorulókhoz.

A felszólításnak kevés a foganatja, illetve pontosabban semennyit sem: a harcok jelenleg is zajlanak, intenzitásukra jellemző, hogy az elmúlt 11 napban 602 civil vesztette életét, közülük 185 gyermek és 109 nő – a hadviselő felek veszteségeit nem számítjuk a civil áldozatok közé.

Hogy az ostrom milyen véget ér, alig kérdéses: Kelet-Gúta belátható időn belül el fog esni. De elesne a civilek embertelen lemészárlása nélkül is. Igaz: kicsit később.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!