Sajtóarchívumból összeollózott az elszámoltatási biztos feketelistája. Olyan cégekről is adatokat kértek, amelyek már a kilencvenes években megszűntek. A lista alapján biztos: Gyurcsány a célpont.

„Két-három hét múlva az államot ért konkrét kárösszeget is mondanak azokban az ügyekben, amelyeket előre vettek az elszámoltatásnál” – foglalta össze a Duna Tv a minap Papcsák Ferenc mondandóját; a fideszes képviselő a miniszterelnök megbízásából vizsgálja azokat az ügyeket az előző kormányok idejéből, amelyeknél, úgymond, visszaélés gyanúja vetődött fel. Papcsák ismertette a neki kiosztott prioritást élvező ügyeket, ezek közé sorolva az agrártámogatások LEADER-programját, valamint a moszkvai magyar kereskedelmi képviselet eladását is. Szó szerint ezt mondta: „Lehet, hogy ebben a politikum nagyon intenzíven részt vett. Veres Jánost, illetve Gyurcsány Ferencet lehet leginkább megnevezni. Büntetőeljárás van folyamatban, mi pedig polgári jogi és egyéb felelősségek tekintetében át kell tekintsük az iratokat.” Az elszámoltatásért felelős megbízott, mint mondandójából kiderül, beékelődik a törvény által levert cölöpök, a nyomozóhatóság, a vádhatóság és a bíróságok közé, úgy, hogy tevékenységével eleve prejudikál. Teszi ezt egy július első napjaiban hozott kormányhatározat alapján, amely őt a költségvetési szervek és minisztériumok által kötött szerződések jogi, gazdasági és szakmai szempontok alapján történő átvilágításával bízza meg úgy, hogy eljárása során államtitok megismerésére is jogosult. A Hír Tv-t idézzük: „Papcsák Ferenc munkáját Orbán Viktor irányítja, és neki is tartozik felelősséggel”. Ehhez kapcsolódva a felmerülő első kérdés ez: feltételezett bűnügyek felderítése és ezekkel kapcsolatos folyamatos adatgyűjtés kezdeményezése vagy koordinálása nem tartozik miniszterelnöki hatáskörbe, következésképpen nem is adható át ilyen jogkör Papcsáknak. Aki egyébként jelentős tapasztalatokkal rendelkezik a szerződéses kapcsolatok terén. A Papcsák Ügyvédi Iroda bemutatkozásában ezt olvashatjuk: „Irodánk ügyfélkörébe a gazdasági élet eltérő területein különböző tevékenységeket végző hazai és külföldi szervezetek, vállalkozások tartoznak.” A Papcsák Ügyvédi Iroda tehát – természetesen helyesen – nem diszkriminált, viszont Papcsák kormánybiztosként a héten külön kiemelte, az elmúlt években „összehangolt, szervezett akcióval juttattak állami forrásokhoz általában offshore hátterű magáncégeket. Ami még a Magyar Nemzet vezércikkíróját is meglepte: „Kérdés, hogy törvénysértő módon történtek- e ezek az ügyeletek? Mert az semmi sem tiltja, hogy off-shore hátterű cég állami megrendelést kapjon.” Az egész történet mozgatói nyilvánvalóan az előző kormány diszkreditálását hivatottak előidézni, céljuk az MSZP befeketítése, kriminalizálása. Egyebek közt vélelmezett hibák vagy politikai szereplők által tévesnek tartott döntések bűncselekményként való beállításával. Ami elvezethet annak felvetéséhez, hogy ha a hibás vagy téves döntéseket büntetőügyek előállítására használnák, mekkora károkozással vádolnák azokat, akik a forintot mélybe nyomó nyilatkozatokat tettek a közelmúltban… Azonos logika alapján tevékenykedik a jelek szerint Budai Gyula, MAGOSZvezető, a Magyar Néphadsereg volt katonai ügyésze. Analóg miniszterelnöki megbízatás alapján földügyeket vizsgál, és most a sukorói beruházásra vonatkozó iratokat adott át az ügyészségnek. Az azokat átvevő ügyész szinte csak rápillantott az aktacsomóra, és már közölte, hogy ezek releváns papírok. Amiről eszünkbe jut: Budai már több mint egy hónapja bejelentette, lesznek még meglepetések, és lőn, produkálta ezeket… És eszünkbe jut ez is: közeleg az új legfőbb ügyész kijelölése, megválasztása.

Internetes portálokról, köztük szélsőjobboldali site-okról, illetve sajtóarchívumokból állíthatta össze feketelistáját Papcsák Ferenc, elszámoltatásért felelős kormánybiztos. A héten került nyilvánosságra az a levél, amelyben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója arra kötelezi az állami tulajdonú cégek vezetőit, hogy adjanak számot, milyen állami megbízásokat kaptak a levélhez csatolt mellékletben felsorolt cégek 2002 és 2010 között. A lapunk birtokában lévő listán szereplő 89 vállalkozás közül hétnek a tulajdonosa korábban Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök közvetlen munkatársa volt, 37 pedig az exkormányfő vagy valamelyik cégének (jellemzően a Perfekt és a Motim cégcsoportok) tulajdonában állt. Ráadásul a listán egy sor olyan cég szerepel, amely már évekkel ezelőtt, sőt, még a 2002-es szocialista hatalomátvétel előtt megszűnt. Ilyen például a Hír-Rádió Kft., az Első Magyar Timföldipari Kft. és a Dunántúli Termelékenységi Egyesülés, vagy talán a legismertebb: a Fönícia Kereskedelmi Kft., amely már hoszszú évek óta Salamander Hungária Kft. néven forgalmaz cipőket és táskákat. A szakértők egy sor aggályt fogalmaztak meg eddig: Papcsák Ferenc miért nem azt vizsgálja, hogy a cégek milyen eljárásban nyerték el a megbízatást, miért nem az üvegzsebtörvény alapján nyilvános, már az 5 millió forintnál kisebb értékű szerződéseket is tartalmazó listákban bogarászik a kormánybiztos, de azt is furcsállják, hogy az önkormányzati többségi tulajdonú cégekkel nem foglalkozik. Ráadásul, mivel Papcsák Ferencnek nincs hatósági jogköre, csak feljelentéseket tehet, ha egy ügyletet gyanúsnak talál. Ehhez azonban az ügyleteket kellene vizsgálnia, és nem a cégeket.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!