Szakszervezet alakul a közmunkások védelmére, a munkanélküliek felkarolására.

A szervezők szerint nem vágyálom, hanem reális, hogy már az indulásnál 2,5-3 ezren csatlakoznak, mert van fogadókészség a megkeresésükre. Vezetőjük az „éhségmenetből” kinőtt Munkát-Kenyeret Mozgalom (MKM) egyik alapítója, Komjáthi Imre lesz, aki a VH-nak elmondta: munkájukat tapasztalt érdekvédők segítik. Az üzemi szintű érdekvédelmi munkát jól ismerő, évtizedes tapasztalatokkal rendelkező vezetője lesz a Köz­mun­kások Szakszervezete néven induló új szerveződésnek.
Komjáthi Imre lapunknak kifejtette: a tömegmozgalmak mára kifulladtak, az emberek megunták, hogy a tüntetések után sem mozdult semmi, tiltakozásaiknak, követeléseiknek nem lett eredménye. Közben mind több hír látott napvilágot arról, hogy azok közül se jut a pénzéhez mindenki, aki legalább közmunkát kapott, és jórészt kiszolgáltatott körülmények között dolgoznak. „A halmai eset nyomán, amikor a közmunkások az MKM közbenjárására kapták meg végül a pénzüket, arra sarkallt, hogy szervezetté álljunk össze. Egyfajta szegények szakszervezeteként a munkanélkülieknek is segítenénk abban, hogyan keressenek munkát, hogyan írják meg pályázataikat. Mindehhez segítséget ígértek tapasztalt szakszervezeti vezetők, szakértők is” – mondta.
Komjáthi világossá tette: vállaltan baloldali értékeket vallanak magukénak, és MSZP-közeli szakszervezetként indulnak. Arra készülnek, hogy kemény bérharcot folytassanak a kormánnyal, mert nem lehet elfogadni azt az álláspontot, hogy 47 ezer forintból meg lehet élni. A szocialista kormányzás alatt 60 ezer forint környékén volt a közmunkabér, ami ugyan szintén kevés, de több mint a jelenlegi.
A szakszervezet területi szinten szerveződik, helyi szervezeteket nem alakítanak, ami egyfajta védettséget is jelent az ott dolgozóknak. Bár azt tapasztalták, hogy az emberek „adják az arcukat”, nevüket a panaszaikhoz, mert túl sok veszíteni valójuk nincs, mégse szeretnék, hogy valakivel még közmunkára se kössenek szerződést azért, mert belépett a szakszervezetbe. Az alapító kongresszust őszre tervezik. A tagdíj egyébként jelképes, „egy fémpénz”, ezért működésüket támogatásokból tervezik finanszírozni.

Pintér elégedett

„A korábbi segélyezési rendszer olyan körülményeket teremtett, hogy az érintettek munkavégzés nélkül jutottak jövedelemhez, vagy két órát dolgozva még bele sem melegedtek a munkába, és letelt a munkaidő. Most azonban hat-, illetve nyolcórás munkát kínálunk nekik” – nyilatkozta a belügyminiszter a Magyar Nemzetnek. Pintér Sándor szerint „a program annyira sikeres, hogy van olyan terület, ahol a zöldségek előállítása során túltermelés keletkezett, és a terményt a környező intézmények már nem tudták átvenni”. Pintér „nagy jövőt lát ebben a megoldásban, amely azt eredményezheti, hogy a közmunkával érintett területek, az előállított termények és állatok tekintetében önellátóvá válhatnak”.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!