Elfújta a Széll a Fidesz ígéreteit

Távközlési adó

Az idén 30 milliárd forintot, jövőre 52 milliárd (a vezetékes és a mobil beszélgetések minden perce és minden SMS után 2 forint) – ez váltja fel a telekom adót.

Mindenkit, akinek telefonja van.

„Az emberek megélhetése egyre nehezebb, ilyenkor kifejezetten megfontolandó egy újabb adónem bevezetése”. (Tállai András, ma a BM önkormányzati államtitkára, az ingatlanadóról, 2007. június)

Pénzügyi 

tranzakciós 

illeték 

(sárgacsekk-adó)

Jövőre 130-228 milliárd (utalások, bankkártya műveletek, pénztári ki- és befizetések, csekkes befizetések 1 ezreléke, legfeljebb 30 ezer forint). Ha nem folyna be elég pénz, akkor az elvonás 0,1 százaléktól-0,01 százalékig terjedő sávos, degresszív, vagyis a pénzösszeg növekedésével csökkenő illetékké változtatható.

Elsődlegesen a pénzügyi szektort terheli, de a bankok, pénzintézetek ezt várhatóan áthárítják a lakosságra és a vállalatokra. Az elvonás degresszív, vagyis a kisebb tranzakciókat jobban terheli, így a kispénzűeket, magyarán a szegényeket és a kisvállalkozásokat jobban sújtja.

„A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség továbbra sem támogat semmilyen adóemelést.” (Szijjártó Péter, ma a miniszterelnök szóvivője, 2007. március)

Bankadó

Idén 180 milliárd, jövőre 90 milliárd forintot.

Elsődlegesen a pénzügyi szektort terheli, de a bankok, pénzintézetek ezt áthárították a lakosságra és a vállalatokra.

„A kormánytól senki ne várjon megszorításokat.” (Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője, 2010. november)

Válságadó

Idén 160 milliárd forintot, jövőre kivezetik.

Idén elsődlegesen a telekom szektor, a kiskereskedelem és az energetikai szektor fizette, de jórészt áthárították a fogyasztókra. Jövőre a kiskereskedelem és a vásárlók fellélegezhetnének – ha nem jönne közbe az áfaemelés.

„Az Orbán-kormány szakított a megszorítások politikájával.” (Matolcsy György gazdasági miniszter, 2010. október)

Robin Hood-adó

Jövőre a nyereség 16 százaléka (60 milliárd). A szektoradót váltja fel.

Az energetikai cégeket, s értelemszerűen a tőlük energiaszolgáltatást vásárló háztartásokat sújtja.

„Az adócsökkentésre szükség van, mert adó szempontjából ma messze Magyarország a legterheltebb ország, a gazdaság fellendítéséhez, munkahelyek teremtéséhez pedig nélkülözhetetlen, hogy a vállalkozók lélegzetvételhez jussanak, esélyt kapjanak.” (Kövér László, ma ideiglenes köztársasági elnök, 2010. április)

Gyógyszerkassza 

megvágása

Idén 10 milliárd, jövőre 40 milliárd forint elvonás.

Mindenkit, akinek gyógyszerre van szüksége, de különösen a krónikus betegeket, időseket, gyerekeket és a rászorulókat sújtja.

„Nagyon rossz szerkezetű költségvetést fogadtunk el végül, vagy fogadott el a parlament többsége, hiszen kevesebb jut egészségügyre is, tekintettel arra, hogy mind a gyógyító-megelőző kassza, mind a gyógyszerkassza kevesebb pénzhez jut.” (Varga Mihály, ma a miniszterelnökséget vezető államtitkár, 2005. december)

Biztosítási adó

Idén és jövőre 15-15 milliárd forintot. A kötelező gépjármű biztosítást, a cascót, a vagyonbiztosításokat érinti.

A gépjármű-tulajdonosokat és a felelősen gondolkodókat: akik biztosítást kötöttek a lakásukra. A drágulás miatt azok mondhatják fel a biztosítást, akiknek anyagi helyzetük miatt az ingatlanuk is nagyobb veszélyben van.

„Nem néhány adóintézkedéstől várom, hogy a növekedés beinduljon, több lábon áll a programunk.” (Matolcsy György gazdasági miniszter, 2010. május)

Elektronikus útdíj

Jövőre 75 milliárd forintot. (Miközben szakemberek egybehangzó véleménye szerint nem elegendő a rendszer kiépítésére a bevezetésig hátralévő idő.)

A fuvarozókat sújtja, de az ebből fakadó áremelést nyilván a vásárlók fogják megfizetni a termékek árában.

„A Fidesz úgy látja, hogy nincs biztosítva, hogy ne háruljon a fuvarozókra megfizethetetlen díj, és ne csak egy pénzbehajtás legyen, hanem az úthálózat karbantartására lehessen fordítani.” (Márton Attila fideszes képviselő, 2007. június)

Költségvetési elvonás

Idén és jövőre is 44,7-44,7 milliárd forintot.

Rengeteg a kérdőjel, jelen ismereteink szerint, bárhol, bárkire lesújthat. Arányaiban a vidékfejlesztési tárcától vonják el a legtöbb pénzt.

„A meggondolatlan fűnyíróelv és a vele párhuzamosan tapasztalható luxuskormányzás egyre nagyobb károkat okoz mind a költségvetésnek, mind a közigazgatásnak.” (A Fidesz közleménye, 2005. december)

Helyi önkormányzatok egyenlegjavulása

Idén 60, jövőre 90 milliárd forintot.

A Policy Solutions szerint ezerfős nagyságrendben küldenek el jövőre önkormányzati dolgozókat az államigazgatási feladatok központosításával, illetve szintén az önkormányzati rendszer kárára vonnak majd ki 23 milliárd forint mértékben fejlesztési, szociális, valamint közoktatási támogatásokat.

„A kormány eltökélt abban, hogy a közvetlen anyagi segítségen túl az önkormányzatok egyes feladatainak átrendezésével is elősegítse a helyhatóságokat sújtó forráshiány kompenzálását.” (A Belügyminisztérium közleménye, 2010. november)

Nagyvárosi közlekedés központi támogatásának csökkentése

Jövőre 10 milliárd forintot.

A nagyvárosok lakosait sújtja, jegyáremelés és dugódíj formájában.

„A nyílt rombolás mellett a kormányzat további trükköket alkalmaz. Ennek következménye a tömegközlekedés és vele együtt az érintett települések elsorvasztása.” (Varga Mihály, ma a miniszterelnökség államtitkára, 2009. november)

Fordított áfa a mezőgazdaságban

Idén 10, jövőre 15 milliárd forintot. A mezőgazdasági vállalkozásoktól előre beszedik az adót, amiből utólag visszaigényelhetnek.

A várható élelmiszerár-emelkedések mindenkit érintenek.

„A Fidesz programjának fontos eleme az egymillió új munkahely megteremtése, amelyből kétszázezer állást a mezőgazdaság adna.” (Varga Mihály, a miniszterelnökség államtitkára, 2010. április)

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap támogatásának 

megszüntetése

Jövőre 25,2 milliárd forintot. Az állam megkezdte a kivonulást a kutatás-fejlesztésből.

A tudományos szférát, de ezen keresztül mindenki veszít, például korszerűbb gyógyszereket.

„A cél, hogy az ország 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordítását 1,8 százalékra növelje. Ehhez 10 ezer új kutató-fejlesztő munkahelyre lesz szükség.” (Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára, 2010. december)

Többségi állami tulajdonú társaságok közfeladatainak módosítása

Jövőre 20 milliárd. forintot Egyelőre csak találgatni lehet, hogy ez pontosan mit is jelent.

Egyelőre nem tudni, de mivel olyan cégekről van szó, mint a MOL, az MVM, vagy a MÁV, nem kétséges, hogy sokakat érint majd ez a megszorítás is.

A Fidesz–KDNP-s kormánytöbbség eddig éppen a nagyobb ellátási biztonsággal és a kedvezőbb árakkal indokolta az elmúlt két évben végrehajtott államosításokat.

A 2 milliónál nagyobb végkielégítésekre 

rótt 98 százalékos 

különadó kivezetése

Költségvetési tételként nem sokat, a lépésnek csak kommunikációs szempontból volt jelentősége – amíg az elődöket érintette.

Mivel ma már lényegében minden állami pozícióban fideszes kinevezettek ülnek, ők mentesülnének az extra adó alól.

Idézet helyett egy megjegyzés: a Fidesz ragaszkodik az adó megtartásához, de Matolcsy György mégis 

ragaszkodik a megszüntetéshez