„Látta-e már Budapestet felülről? Ha nem, úgy az Aeroexpress Rt. bemutatja önnek csukott Junkers alumínium repülőgépeken 5000 Koronáért! Szíveskedjék érdeklődni távbeszélőn a Gellért-szállóban” – szólt Magyarország első és máig egyetlen hidroplánkikötőjének hirdetése Budapesten, a Szent Gellért téren. A Duna vizén ringatózó és onnan a magasba emelkedő hidroplánokon repülni bő 70 éve igazi kuriózumnak számított, nem csoda, ha az Est című lap így lelkendezett az új szolgáltatás indulásakor: „A Dunának pár napja új szenzációja van. Ezüstmadarak repülnek felette. A Ferencz József híd és a Műegyetem előtti Dunapart feketéllik a kíváncsiaktól”.

 
Fotó: Weygand Tibor, Fortepan

Az 1923 és 1926 között működő, Magyarország első és eddig egyetlen hidroplánkikötőjének emlékét a mai BKK-hajóállomás helyén emléktábla őrzi. Az 5000 koronás árért a négyszemélyes, a kor akkori világszínvonalát képviselő Junkers gépeken csak 15-20 perces sétarepülés járt a Gellért Szálló – Szabadsághegy – Rózsadomb – Rákos – Soroksár – Gellért Szálló útvonalon. A Bécsbe, Siófokra, majd Münchenbe, illetve alkalmilag Szentendrére, Esztergomba is induló hidroplánokra már drágább volt a jegy, igaz, az árakat az állam maximalizálta: nem kerülhettek többe az adott viszonylatra szóló első osztályú vonatjegy kétszeresénél. Az Aeroexpress pilótái között volt Endresz György első világháborús pilóta is – ő volt az első magyar repülőgép- pilóta, aki a Trianonra utaló, „Justice for Hungary” elnevezésű repülőjén 1931-ben rekordidő alatt átrepülte az Atlanti-óceánt.

Hiába mentek szenzációszámba az ezüst gépmadarak, a Junkersek, és hiába számított sikknek akkoriban ezekkel „légitaxizni”, az Aeroexpress vállalat súlyosan veszteséges volt: részint az államilag alacsonyan tartott jegyárak, részint a felpörgő infláció miatt, így a cég 1926-ban végleg beszüntette tevékenységét. A legendás Junkersek egy példányát a Közlekedési Múzeum őrizte és állította ki, vélhetően az újranyitás után is megtekinthető lesz.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!