Sztrájkbizottságot alakított a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége, március 24-re tüntetést szerveznek az érdekvédők. Amennyiben nem sikerül megállapodniuk a követeléseikről a kormánnyal, akár a választások előtt is sztrájk lehet az egészségügyben. A felháborodás oka, hogy a kormány ugyan előrehozta az eredetileg novemberre ígért 8 százalékos béremelést, az egészségügyi szakdolgozók egy része azonban a vártnál kevesebb pénzt kapott.
Február elején a múlt novemberben megemelt fizetést kapták meg, és 20-án egy külön utalásban a további bérkülönbözet érkezett a számlájukra.
A 70 ezer szakdolgozó átlagosan nettó 10 ezer forintot kapott, a beszámolók szerint viszont voltak, akiknek 1-2 vagy pár száz forint érkezett a számlájára. A FESZ tudomása szerint körülbelül minden tizedik érintett járt így: ők gyakorlatilag értelmezhetetlenül kevés pluszt kaptak. A szakdolgozók bére 20 év munka után, biztos szakmai tudás, feszített munkatempó, lelki és fizikai terhelés mellett épphogy eléri a 200 ezer forintot, pedig az érdekvédők szerint a reális és indokolt 300 ezer forint lenne. Éppen ezért a szakszervezetek összegyűjtik a tagság által megfogalmazott igényeket, és a követeléseket február 26-án eljuttatják Orbán Viktornak.
Ezek után a sztrájktörvény lép életbe, ez határozza meg a határidőket, ami alapján, ha nem születik megegyezés, a dolgozók sztrájkba léphetnek.
„Mi sem tudjuk, hogyan jöttek ki ezek a rendkívül alacsony, 1-2, pár száz forintos összegek, és erre nem válaszolnak az illetékesek sem. Elképzelhető az is, hogy számítási hibák történtek a Magyar Államkincstárnál” – mondja Kiss László, az 5.12 Szakszervezet a Tiszta Egészségügyért elnöke, akik együttműködnek a sztrájkbizottságot alakító szakszervezetekkel és támogatják követeléseiket. Ugyanakkor azt is elismeri, hogy az egészségügyben nem egyszerű sztrájkot szervezni.
„Ez egy speciális terület, ahol az elégséges szolgáltatásokat muszáj biztosítani, és ezeknek a körét előtte közös megegyezéssel kell megállapítani. A tapasztalataink nagyon rosszak, a korábbi szociális ágazati sztrájk során végül a bíróságnak kellett döntenie az elégséges szolgáltatásokról, és a szakszervezetek javaslatait fogadták el. A jövő titka, hogy ez az egészségügyben miképp alakul, de az biztos, hogy például a gyerekellátásban nem lehet sztrájkolni, és életet veszélyeztető helyzetet nem lehet előidézni. Ugyanakkor az egészségügyben már most is nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy csak elégséges szolgáltatást tudunk nyújtani, a körülmények miatt. Ennél lejjebb már nagyon nehéz menni, éppen ezért olyan technikákat kell keresnünk, amellyel mégis nyomást tudunk gyakorolni, és a társadalmat magunk mellé tudjuk állítani” – mondja Kiss László. Az érdekvédő ugyanakkor hangsúlyozza: a bérkérdés mellett legalább ekkora probléma, a szakdolgozók alacsony létszáma. Egyre többen esnek ki, mert az elvándorlás nagy az országból és a szakmából is. Nincs utánpótlás sem, mert a fiatalok ennyi pénzért nem választják ezt az életpályát.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!