Rutin beavatkozás, egy ideig nincs semmi gond, aztán egy kórházi fertőzés miatt, amiről sokáig nem lehetett tudni, végül mégis életét veszti a beteg – egyre több családdal történik meg ez a röviden összefoglalható forgatókönyv. A világon mindenütt óriási probléma a legtöbb antibiotikumnak ellenálló, multirezisztens fertőzések terjedése, aminek igencsak kedvez a hazai kórházakban gyakori fertőtlenítőhiány és a nem megfelelő takarítás.
A kormány azonban próbál hallgatni ezekről az esetekről, ugyanis már több mint egy hónap telt el azóta, hogy nyilvánosságra kellett volna hozni a tavalyi évre vonatkozó, összefoglaló jelentést a kórházi fertőzésekről, ez azonban máig nem elérhető. Erre Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő civil szervezet tagja hívta fel a figyelmünket. Mint a VH-nak kifejtette: mivel az összefoglaló jelentés egy hónap csúszás után sem érhető el, újabb lépéseket tesznek.
Elmennek a kórházakig
A szervezet petíciót indít azért, hogy összehasonlítható, közérthető és hiteles módon, haladéktalanul hozzák nyilvánosságra a kórházi fertőzések adatait és országos tájékoztató kampányt is indítanak. Kitelepülnek a kórházakhoz, hogy a jogaikról tájékoztassák az embereket. „Tematikus tájékoztatókat készítettünk a betegjogokról, arról, hogyan lehet panaszt tenni, vagy miképpen garantálhatja valaki az egészségügyi adatainak védelmét. Ezekhez is hozzájuthatnak a betegek a kórházak előtt. Bizonyos esetekben akár ingyenes jogi segítséget is tudunk nyújtani” – fejtette ki Asbóth Márton, aki nonszensznek nevezte, hogy miközben lassan tíz hónap telt el az évből, még mindig nem ismerni a tavalyi adatokat sem. Közben ráadásul a TASZ-hoz folyamatosan érkeznek a megkeresések betegjogi ügyekben, és ezek között is sok a kórházi fertőzéssel kapcsolatos eset. „Ezek hasonló sémára épülnek, gyakori, hogy akár egy nagyon rövid kórházi tartózkodás után fertőződik meg valaki, és már otthon, néhány nappal később jelennek meg az első tünetek. Betegjogi szempontból az a legproblémásabb, hogy ilyenkor nem kapnak megfelelő tájékoztatást az érintettek. Csak a folyosón elcsípett félmondatokból jön rá a páciens, hogy miről lehet szó, de nem mondják el, pontosan mi a baj” – foglalta össze Asbóth.
Időhúzással próbálkoznak
A kórházi fertőzések részletes (tehát nem az összefoglaló, hanem az intézményi bontású) adatainak nyilvánosságra hozásáért hosszú évek óta harcol a TASZ, idén áprilisban jogerősen, másodfokon pert is nyertek az Emberi Erőforrások Minisztériumával szemben. Akkor 15 napon belül nyilvánosságra kellett volna hozni a fertőzések adatait, ez azonban máig nem történt meg. A tárca igyekszik időt nyerni, a Kúriánál felülvizsgálatot kezdeményeztek. Asbóth Márton szerint ősszel a Kúria várhatóan napirendre tűzi az ügyet, így még idén döntés születik. A TASZ bízik abban, hogy a Kúria nem változtat a korábbi, jogerős döntésen, hiszen a minisztériumnak nem voltak jogi ellenérvei.
Az adatok megismerése többek között azért lenne kiemelten fontos, mert láthatóvá válhat, melyek azok az intézmények, ahol rosszabb a helyzet és a jól teljesítő kórházak segíthetnek felzárkózni a többi intézménynek. Ez külföldön már évek óta így működik.
Persze nem mindegy, hogy egy kisebb, kevesebb beteget ellátó intézményről vagy egy nagyobb centrumkórházról van szó, ahol több a súlyos sérült és így nagyobb az esély a fertőzésekre, ezt is figyelembe kell venni az adatok összehasonlításánál. Fontos, hogy helyesen értelmezzék a számokat, hiszen nem lehet cél a pánikkeltés. A TASZ korábban arról tájékoztatott: amint megkapják az adatokat, orvos szakértő-adatelemző csapatuk dolgozza fel, ezután a 2014-es, 2015-ös és 2016-os év adatai lesznek nyilvánosak.
Előfordulnak jó példák is, néhány hónapja például az Országos Gerincgyógyászati Központ önként hozta nyilvánosságra a 2014–2017-es időszak kórházi fertőzési adatait. Ahogy arra honlapjukon is felhívták a figyelmet: az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok terjedését, a multirezisztens kórokozók megjelenését az Egészségügyi Világszervezet (WHO) napjaink egyik legfontosabb közegészségügyi veszélyeként tartja számon. Az intézmény részletes táblázatban közölte, hogy mennyi beteget láttak el egy adott évben és hány esetben fordult elő valamilyen fertőzés. Tavaly például 5213 fekvőbeteget fogadtak, és közülük 8 betegnél alakult ki a rezisztens Staphylococcus aureus, vagyis az MRSA okozta súlyos kórházi bőrfertőzés, öt esetben pedig E. coli okozta fertőzés (bélbetegség) okozott panaszokat. Összesen 25, a kórházi ellátás során szerzett, baktérium okozta fertőzés fordult elő, vagyis a betegek kevesebb mint 0,5 százaléka volt érintett. Tizenhét olyan esetet listáztak, mikor egy másik kórházban fertőződött meg valaki, de végül náluk kellett kezelni a beteget.
A gerincgyógyászati központi számokból kiderült az is, hogy az elmúlt években romlott a helyzet, míg ugyanis 2015-ben az esetek 0,23 százalékánál fordult elő intézményben szerzett kórházi fertőzés, addig ez 2016-ban már 0,3 százalék volt, 2017-ben pedig 0,49. Ez persze így is rendkívül alacsony szám, de aggasztó a tendencia. A növekedés legfőbb oka a túlzott antibiotikumfogyasztás. Az orvosok is egyre gyakrabban hangsúlyozzák, hogy csak valóban indokolt esetben szedjen valaki ilyen gyógyszert.
Az országos tiszti főorvos 2016-ra vonatkozó, jelenleg legfrissebb tájékoztatójából az látható, hogy két éve 1481 multirezisztens kórokozóval is megfertőződött beteg halt meg a kórházakban, 174 esetben pedig a fertőzés volt a halál oka vagy közrejátszott abban.
Életszerűtlen előírások
A helyzet remélhetőleg változni fog; a héten életbe lépett rendeletmódosítás szerint ugyanis például biztosítani kell az alkoholos kézfertőtlenítő szer, valamint a kézfertőtlenítőszer-adagolók elérhetőségét a kórházakban „minden betegellátási ponton”, valamint a „látogatói belépési pontokon”. A fekvőbetegeket ellátó osztályokon külön kapcsolattartót kell kinevezni, az ő feladatuk a többi között az, hogy a beteg felvételekor kitöltsenek egy kockázatfelmérő adatlapot a négy leggyakoribb kórházi fertőzéssel kapcsolatban. Azonban azt egyelőre nem tudni, hogy az egyébként is túlterhelt szakdolgozóknak miképpen lesz ideje a pluszfeladatokra, de nem csak ez okozhat problémákat.
Bár a rendelet előírja a felvételkor a mikrobiológiai szűrést, a kórházak többségében nincs ilyen laboratórium, azokat ugyanis anyagi okokból leépítették. Ami pedig maradt, azt centralizálták – erre a Medicalonline.hu hívta fel a figyelmet. A gyakorlatban így akár egy hét is eltelik, mire megszületik a mikrobiológiai diagnózis. A portál arra is felhívta a figyelmet: az országban kevés a kórházhigiénikusként alkalmazható, megfelelő szakképesítéssel rendelkező orvos vagy okleveles népegészségügyi szakember, és hiányszakma a klinikai mikrobiológus is. Szakemberek és megfelelő infrastruktúra nélkül pedig igen nehéz lesz az új szabályok betartása, és egyelőre azt sem tudni, miből finanszírozzák az intézmények a plusz kézfertőtlenítők vásárlását.
FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
