Biztosan tovább nőnek a várólisták, mivel januártól mintegy 10 milliárd forint kerül ki az ellátórendszerből, méghozzá úgy, hogy a jelenleginél is szigorúbban büntetik a kórházakat és szakrendelőket, ha túllépik a kiszabott teljesítményt.
Eközben az egészségügyi pénztárnál már elkészült egy olyan szakmai javaslat, amely az elfogadható fél év alá csökkentheti a várakozást, az ágazat szereplői pedig etikátlannak és embertelennek tartják a betegek mára esetenként évekig tartó várakoztatását. Jelenleg mintegy 80 ezren várakoznak különböző beavatkozásokra, a legtöbbet Szombathelyen térdprotézisre: 6 évet. A Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetsége szerint az államosítástól várt költségcsökkentés álom maradt, az átszervezés viszont sokba került.
Tavaly azok a szakrendelők, amelyek 10 százalékkal túllépték a számukra kiszabott korlátot, munkájuk ellentételezéseként már csak az alapdíj 30, ennél is több, 10-20 százalék közötti túllépés esetén pedig az alapdíj 20 százalékát kapták meg, vagyis a valódi költség harmadát-ötödét. A fekvőbeteg ellátást végző kórházak esetében maximum 10 százalékos többletteljesítményt fogadhatott el a pénztár, így a 150 ezer forintos alapdíj mindössze 30 százaléka járt ezekért az ellátásokért. Januártól viszont tovább szigorodott a rendszer, nemcsak a tolerálható túllépés, de az az után járó pénz is csökkent. A szakrendelők esetében mostantól legfeljebb 8 százalékos teljesítménytúllépést fizethet ki az egészségpénztár, ezt is csak az alapdíj ötödével, míg a kórházaknál ez maximum 4 százalék lehet, onnantól a normál díj negyedével számolhatnak.
Nyilvánvaló, hogy a forráskivonás tovább húzza a nadrágszíjat, az intézmények pedig még inkább rá lesznek kényszerítve, hogy szűkítsék a mozgásterüket – nyilatkozta lapunknak a Magyar Kórházszövetség elnöke. Dr. Rácz Jenő azt mondta: számításaik szerint összességében mintegy 10 milliárdos elvonást jelent a mostani módosítás. „A kórházaknak, szakellátóknak ilyen finanszírozási korlátok mellett, nyilván az lesz a túlélésük kulcsa, hogy a korlátok felett ne végezzenek beavatkozásokat, vizsgálatokat. Mindez pedig egyértelműen azt jelenti: még többen szorulnak majd a várólistákra, nő az ott töltött idő” – jelentette ki az elnök. A szövetségnél egyébként most olyan javaslaton dolgoznak, amely a megtakarított pénzekből az ellátások finanszírozását javítja.
Jelenleg mintegy 80 ezren várakoznak különböző beavatkozásokra, a várólisták hossza pedig a legnagyobb szélsőségek között mozog, akár még egy-egy ellátáson belül is. A legtöbben, mintegy 28 ezren most is szürkehályog-műtétre szorulnak, a leghosszabb várakozási idő pedig a protézisbeültetéseknél tapasztalható. Csípőprotézisre átlagosan 780 napot kell várni, de Vas és Zala megye egy-egy kórházában már csak 2017-re vesznek fel előjegyzést. A legnagyobb eltérés térdprotézis esetében van: míg a szombathelyi Markusovszky kórházban 2019 márciusára kaphatunk időpontot, a Veszprémben „csupán” másfél évet kell várnunk. A legrosszabb helyzetben a gerincstabilizáló és a térdprotézisműtétre várakozók vannak: több mint másfélszer annyian szorulnának ellátásra, mint amennyi beavatkozást egy évben elvégeznek. Naponta 1000-1200 új ember kerül az összesített nyilvántartásba.
Nyílt levélben emelt szót az egészségügyért a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetsége. Szerintük az intézmények eladósodása fokozódott, s az év végi szokásos „konszolidáció” után is jelentős maradt: annak ellenére is meghaladja a 30 milliárdot, hogy tucatnyi intézményben megszűnt az aktív ellátás, s a kórházak többsége próbálja elkerülni a költségesebb beavatkozásokat. Az államosítástól várt költségcsökkentés álom maradt, az átszervezés viszont sokba került. „Nem csökkentek a várólisták, az elmúlt években mintegy 6 ezer orvos hagyta el az országot, fokozódott az orvoskar kiöregedése. A január 1-jén életbe lépő nyugdíjszabály a hiányszakmákban és az ország bizonyos területein tragikus ellátási nehézségeket eredményez. Az egészségügyi béremelés a gyógyítás-megelőzés forrásainak terhére történt meg, ennek ellenére a szakdolgozói kamara felmérése szerint az alapellátásban dolgozó szakdolgozók 96 százalékának nem nőtt a jövedelme, a jogszabályban megállapított béren kívüli juttatásokat az elmúlt év végén pedig felfüggesztették. Az egészségügyi közkiadások, ezen belül a gyógyszerkassza csökkentésének eredményeként az unió tagállamai között a sereghajtók közé kerültünk” – sorolja a problémákat a szövetség, amely szerint a Széll Kálmán-terv megbuktatta a Semmelweis-tervet.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!