- Változik a fajdefiníció

- Pink Floyd rák és Radiohead hangya

- Április 30-a a méhek napja

 
VH, 2017. 17. szám

Inog a fajdefiníció, olvasni a legkülönfélébb tudományos és féltudományos értekezésekben, melyek sorra azt taglalják, hogy Charles Darwin forogna a sírjában, ha látná, hogy a grizzly frigyre lép a jegesmedvével, nászukból olyan kis édes, grizzlyfejű, fehér szőrű, barna mancsos „kapucsínómedvék” születnek, mint amilyet az elmúlt években többször is kilőttek vadászok a Hudson-öböl környékén, és még szaporodni is képesek. Merthogy az egyik legáltalánosabban elfogadott, tankönyvekben olvasható fajdefiníció szerint – ezenkívül van még vagy egy tucat, számtalan, magát A fajok eredete óta masszívan tartó kritériummal – a faj azon élőlények csoportja, amelynek egyedei képesek szaporodni egymással, és ennek eredményeként termékeny utódokat hoznak létre. Ez utóbbi kitétel igen fontos szempont, önagában a ki kivel, illetve a hol és hogyan ugyanis nem elég ahhoz, hogy az egymáshoz az átlagosnál közelebb került egyedek azonos fajba sorolódjanak. Gondoljunk csak a ló és a szamár szerelmére, melyre áldását adja ugyan a teremtő, ám a gyümölcs steril marad, és az öszvér, bár nagyon helyes kis teremtmény, képtelen génjei továbbörökítésére.

És akkor jönnek a medvék – rajtuk kívül egyébként más fajoknál is megfigyelhető efféle renitenskedés –, és rácáfolnak közel 160 év tudományos dogmájára, és párválasztásaikkal olyan intenzív génáramlást generálnak, ami bizony megkérdőjelezi a biológiai faj megkérdőjelezhetetlennek vélt fogalmát.

A frankfurti Senckenberg Biodiverzitási és Klímakutató Központ munkatársai nemrégiben készültek el négy medvefaj teljes genomjának a szekvenálásával – az eredményekből az derült ki, hogy a fajok közötti génáramlás vagy géncsere a kiterjedt hibridizáció révén szinte az összes Földön élő medvefaj között lehetséges. A kutatási eredmények fényében az a vélekedés is megdőlni látszik, mely szerint a jegesmedvék és a barna medvék közötti hibridek – hivatalos nevük még nincs, pizzlyként, jizzlyként, grolarként, esetleg jégrizlyként hivatkozik rájuk a szakirodalom – számának növekedése a klímaváltozás számlájára írható. Azaz a barna medvék meghódítják az északibb területeket, a jegesmedvék pedig a szokásosnál később merészkednek ki a tenger jegére. Az új eredmények azt mutatják, hogy már a múltban is jelentős génáramlás volt megfigyelhető a különböző medvefajok között, a hibridek létrejötte ekképpen nem szükségszerűen kötődik a klímaváltozáshoz.

Egyes elméletek szerint egy adott faj különböző populációi mindaddig egy fajba tartoznak, amíg tagjaik képesek egymással szaporodni és szaporodóképes utódokat létrehozni. Ha ez a kereszteződés valamilyen oknál fogva megszakad, pl. valamilyen természeti csapás következményeként földrajzilag eltávolodnak egymástól, akkor lehetőség nyílik a populáció egyedei közt meglévő kis genetikai eltérések számának felhalmozódására, ami új génváltozatok (úgynevezett allélok), majd pedig új fajok kialakulásához vezethet.

A bökkenő csak az, hogy a legújabb kutatások szerint új fajok anélkül is létrejöhetnek, hogy elszigetelődnének egymástól a populációk – a feltételezések szerint ennek oka egy titokzatos, Prdm9 nevű gén lehet.

Egészen pontosan tehát nem tudni, minek köszönhetően bukkannak fel időközönként dömpingszerűen új fajok az élővilág porondján, de az biztos, hogy manapság valahogy nagyon megnőtt az egy kutatóra eső fajfelfedezések száma. Ez azért is nagyon üdvös – legalábbis a felfedezők szempontjából –, mert aki rábukkan, az nevezi el alapon egyre gyűlnek a különféle idolokról: zenekarokról, színészekről, hősszerepekről vagy narcisztikus kutatókról elnevezett hangyák, békák, rákok, tücskök, bogarak és méhek a földi faunában.
 

Dementor darazsak
A Harry Potter-sorozat arctalan, visszataszító szellemlényei után elnevezett darazsakat 2014 tavaszán fedezték fel Thaiföldön. Nevüket – hivatalosan így hangzik Ampulex dementor – egy a berlini természettudományi múzeum által kiírt pályázaton, közönségszavazás által nyerték. Állítólag amiatt érdemelték ki ezt a cseppet sem barátságos elnevezést, mert éppen úgy csapnak le áldozatukra, mint a dementorok. Azzal a kis különbséggel, hogy míg a vérfagyasztó lények a pozitív érzéseket, addig a darazsak csak a vérét és a lélekjelenlétét szívják ki az áldozatuknak. Ezt a nőstények azzal tetézik, hogy a megszúrt szerencsétlen bőre alá rejtik a petéiket. Amikor azok kikelnek, éppen olyanok, mint a dementorok csókja után zombivá változott halandók. Vagy varázslótanoncok.



Radiohead hangya
A Radiohead zenekar tagjai régóta ismertek a környezet- és klímavédelem terén tanúsított elkötelezettségükről, na és persze remek zenét is játszanak – indokolta a névválasztást a Washingtonban található Smithonian kutatóintézet két munkatársa, Ana Jesovnik és Ted R. Schultz. Az általuk felfedezett három új hangyafaj egyikét, melyre Venezuelában bukkantak idén kora tavasszal, ugyanis az alternatív rockzenekar után nevezték el Sericomyrmex radioheadinek. A névadásnál szempont volt az is, hogy Thom Yorke és együttese sok-sok, mikroszkópok mellett eltöltött munkaóra alatt volt remek, szórakoztató társa a két kutatónak.


Sheldon mondja: Bazinga!
Mivel ezen a vasárnapon, azaz április 30-án van a méhek napja, muszáj egy az utóbbi pár évben felfedezett új méhfajt is megemlítenünk: az Euglossa Bazinga, vagy másképpen Bazinga méh sokáig megvezette a kutatókat, mert néhány külsőséget leszámítva épp úgy viselkedett, mint az Euglossa Ignita nevű brazil társa. Persze egy vérbeli zoológust nem lehet átverni, és néhány év vizsgálódás után ki is derült az igazság, de azért a fifikás méh megkapta névként az Agymenők című sorozat egyik szereplőjének, Sheldon Coopernek a szavajárását, melyet akkor használ, amikor sikerül megtréfálnia valakit. Bazinga! A névválasztás iróniája, hogy a sorozatbeli karakter allergiás a méhekre.



Skywalker majom
A hulok gibbonok Bangladesben, Indiában, Kínában és Mianmarban élnek, idejük nagy részét a fák ágai között töltik, hosszú, erős karjukkal lendülnek ágról ágra, a talajon alig időznek.
A Szun Jat-szen Egyetem tudósa, Fan Peng-fej vezette kutatócsoport szokatlannak találta a Jünnan tartományban tanulmányozott állatokat – gibbonhoz mérten eléggé fura a fehér szemöldökük és a szakálluk, és szokatlanul hangzik az énekük is, amellyel társaikkal kommunikálnak. Az összehasonlító vizsgálatok igazolták, hogy a Hoolock tianxing nevű állat bizony egy új gibbonfaj, melyet a köznyelv csak Skywalker majomnak nevez a kutatók kedvenc filmeposza után. Ráadásul a Skywalker szó kínai írásmódja mennyei mozdulatot jelent…



Pink Floyd és a rákok
A Synalpheus pinkfloydi egy rendkívül színes pisztolygarnéla, amely a Csendes- óceán Panamához közeli vizeiben él. Az új fajt egy brit, amerikai és brazil kutatókból álló nemzetközi csapat mutatta be egy a napokban közölt tanulmányban. A rák érdekessége, hogy rózsaszín, egészen pontosan pink színű ollóit olyan sebességgel képes összecsattintani, hogy a nyissz-nyassz nyomán nagy nyomású buborék jön létre, mely áldozatkábító, akár 210 decibeles hangrobbanás kíséretében pukkan ki. A buborék ráadásul elképesztő hőt is termel, ami bizonyos esetekben a 4400 Celsius-fokot is elérheti. Ez közel olyan forró, mint a Nap felszíne. Csoda hát, hogy ezek után az amúgy is Pink Floyd-rajongó Sammy Grave, az Oxford Egyetem Természettudományi Múzeumának zoológusa a lobbanékony és robbanékony zenekarról nevezte el a Synalpheus pinkfloydit?

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!