A hagyományos politikai pártok alkonyát jelentheti a spanyol parlamenti választás, amelyet vasárnap tartanak. Az ország élén a Franco-diktatúra bukása óta a szocialisták és a konzervatív Néppárt kormányai álltak. Azonban a gazdasági válság hatására népszerűségük soha nem látott mélységbe süllyedt, míg az új politikai formációk támogatottsága jelentősen megerősödött.
A vasárnap egyik nagy nyertese, a Podemos (szó szerint: „képesek vagyunk”) lehet, amelyet tavaly januárban alapított Pablo Iglesias, hogy a gazdasági megszorítások és elképesztő méreteket öltő munkanélküliség ellen tiltakozó tömegek (akiket a spanyol média csak indignadosként, azaz felháborodottként emlegetett) szavát a magas politikában is érvényesíthesse. Már 2014 májusában hatalmas sikert, 8 százalékot értek el az európai parlamenti választásokon. Idén januárban már 30 százalék közelében járt a támogatottságuk, ami mostanra ugyan 20 százalékra mérséklődött, de ez is hatalmas dolog, hiszen a Szocialista Párt is körülbelül ennyi szavazatot várhat.
Az eddig hatalmon lévő Néppárt hajszálnyival – 7 százalékponttal – jobb eredményre számíthat, de a kormányalakításhoz ez kevés lesz. Még akkor is, ha az utóbbi időben emelkedni kezdett Mariano Rajoy miniszterelnök ázsiója, hiszen az ország is kezd kilábalni a gazdasági válságból.
De a várakozások szerint így is koalícióra kell majd lépniük egy másik „jövevénypárttal”, a Ciudadanosszal („Állampolgárok”), melynek elnöke, Albert Rivera Spanyolország legnépszerűbb politikusa. Érdekes módon a Ciudadanos a Podemosszal éppen ellentétes nézeteket vall. Eredetileg azért jött létre 2006-ban, hogy a katalán nacionalizmus ellen tiltakozzanak, majd országos formációvá vált, amely liberális elveket vall a gazdaságról és erősen Európa- párti. A pártot leginkább a korrupciós ügyek miatt a Néppártból kiábrándult konzervatívok támogatják, akiknek csalódást okozhat, ha végül tényleg Rajoyékkal kell kormányt alakítaniuk.
De ha történetesen Rivera lesz az új miniszterelnök, Spanyolország gazdasági kilátásai akkor sem túl biztatóak. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint 2020-ra is csak 16 százalékra mérséklődhet a jelenleg 20 százalékos munkanélküliség, ami a válság előtt éppen feleakkora volt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!