Az augusztus 20-i ünnepet reggel Schmitt Pál államfő, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök, valamint zászlófelvonás nyitotta meg a Kossuth téren. Később a Hősök terén a tisztavatáson összesen 61 hallgató tette le a katonai esküt, fejük fölött a Magyar Honvédség harci helikopterei, csapatszállító- és vadászrepülőgépei kötelékrepüléssel köszöntötték őket, és a nem túl népes érdeklődő tömeget. Az ifjú tisztek útravalóul a köztársasági elnöktől a következő szentenciát kapták: „a honvédségnek kell hazaszeretetből új lelkületet adnia az országnak”. Schmitt szerint ez azt jelenti, hogy a honvédelem ismét az lehet, amire született; a „hazát védeni kell minden olyan veszedelemtől, amely ártalmára van, amely pusztítja, porlasztja, gyengíti”. Erre rímelt Hende Csaba honvédelmi miniszter beszéde: a honvédség megújításában az előző két kormány által hátrahagyott anyagi és morális örökség ellenére hatalmas lépéseket tettek előre. „Sokat végeztünk, de hatalmas munka vár még ránk a honvédség és az egész ország megújításában” – mondta.

A nyilatkozatok itt nem értek véget. „Nekünk most a tatárjárás utáni újjáépítés a feladatunk, mivel a Gyurcsány-féle vad, úri tatárok szétdúlták és módszeresen kifosztották az országot” – fogalmazott Kövér László házelnök a fidelitas.hu-nak. A közjogi méltóság szerint „nekünk a saját utunkat kell járni, de a nemzet ezeréves útra visszavezetése nehezebbnek tűnik, mint egy éve”. Mint mondta, mindaz, ami most zajlik, a magyar államiság új korszakának az alapvetése. Ebbe beletartoznak az új Alaptörvény kapcsán elfogadandó sarkalatos törvények, amelyek egyik része a politikai intézményrendszer reformjáról, a másik az új gazdasági rendszer felépítéséről szól majd. Ehhez képest egy újabb nagy jelentőségű törvényhozási csomag lesz a Széll Kálmán-terv végrehajtása, a gazdasági élet átalakítása – jelentette ki Kövér, aki nem kecsegtetett azzal, hogy „sokkal könnyebb év vár ránk, mint amilyenen túl vagyunk”. „Hittel, kitartással, munkával az országot újjá lehet építeni, fel lehet virágoztatni” – mondta Debrecen polgármestere. Kósa Lajos szerint a történelem során nemegyszer újra kellett építeni az államot; ma is ilyen periódusban élünk, és „nem vagyunk kevesebbek, mint elődeink, meg tudjuk oldani”. A Szent István-i örökség – pártállástól, hittől, világnézettől függetlenül – ma is mind­annyiunkat kötelez – írta az MSZP elnöke. Mesterházy Attila szerint az elmúlt másfél év „kiábrándító eredménytelensége” után az ország igazi válaszokra vár: békét, jogbiztonságot, nyugalmat és gyarapodást kíván, „a pökhendi és kioktató kormánypárti stílus helyett partnerséget és alázatot”, az „üres nemzeti konzultációk” és a megalapozatlan tervek sokasága helyett valódi társadalmi párbeszédet. Az LMP az akarnokság politikai kultúrája helyett a valódi nemzeti együttműködés politikai kultúráját kérte számon az ország újjászervezését hirdető kormányon.

A párt közleménye szerint „kirívóan boldogtalan, elöregedő, testileg, lelkileg, szellemileg beteg, végzetesen megosztott, fogyó népesség lakja” ma az országot, amely „szétesett, normavesztett, alapvető funkcióinak – a közösségi önreprodukció segítésének – ellátására képtelen, gyenge állam”.

Rendbontó zavarta meg a Szent István-bazilikában tartott szentmisét, melyet Erdő Péter bíboros celebrált.

A Trianon előtti középcímeres pólót viselő férfi kezében hangosbeszélővel rohant fel a bazilika lépcsőjére, és azt kiabálta: „eljött az én országom, itt van a megváltó, én vagyok a ti Jézus Krisztusotok, nézzétek meg a honlapom”. A szigorú biztonsági szabályokat kijátszó férfit a biztonságiak csak egy perc elteltével tudták eltávolítani.

Délután a Duna-parton vízi- és légi parádéval folytatódott az ünnepi program. Az elvileg kettőkor kezdődő esemény csúszott a kiírt programhoz képest, de a kormányzati kommuniká­cióért felelős államtitkárság ezt nem ismerte el. Debrecenben több százezren voltak kíváncsiak a Virágkarneválra a ragyogó időben. Budapesten volt kenyéráldás, meneteltek a népviseletbe öltözött aratók, majd kibővített útvonalon lehetett megtekinteni a Szent Jobb- körmenetet is. A szabadtéri koncertek és a Magyar ízek sétánya a Duna-parton rengeteg nézőt vonzott a remek időben. A fővárosban az ünnep legkiemelkedőbb pontja az esti tűzijáték, majd a Parlament új díszkivilágításának felkapcsolása volt. A 485 milliós díszkivilágításon, a 132,5 milliós tűzijátékon és a további 170 millió forintba kerülő programokon egyáltalán nem látszott, hogy éppen takarékoskodunk.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!