Az utazási irodák előfoglalási időszakban nyújtott, az eddiginél jóval kedvezőbb akcióinak hála, idén sokkal több magyar választotta Török- és Görögországot, mint a Balatont. A spórolási vágy azonban továbbra is hajt minket, ez lehet az egyik oka annak, hogy a külföldre utazók hetven százaléka egyáltalán nem köt utasbiztosítást. 2010-ben a külhonba látogató 16,9 millió magyar utazónak csak az egyharmada szánt pénzt biztonságára.
A hanyagság másik oka az is lehet, hogy sokuknak szent meggyőződése, velük úgysem eshet baj. Pedig, ha biztosítás nélkül vagyunk kénytelenek idegenben orvoshoz fordulni, az akár a nyaralás összköltségénél is többe kerülhet. Törökországban és Görögországban például 30-150 ezer forintba is fájhat egyetlen vizsgálat, a kórházi napidíj pedig akár 180 ezer forintra is rúghat. Ha pedig műtétre lenne szükség – mondjuk egy kevésbé jól sikerült tengerparti robogózás következtében –, a hazaszállítási költségekkel együtt 5-8 millió forintot is otthagyhatunk, amiből öt perui utazás is kitelik. Persze akciósan.
Sokak élnek abban a tévhitben, hogy az európai uniós állampolgárság az unión belül ingyenes egészségügyi alapellátásra jogosít. Ez azonban csak akkor igaz, ha uniós állampolgári zsebünkben az itthon igényelhető Európai Egészségbiztosítási Kártya is rejlik. Az alapellátási csomagot azonban minden tagállam másképp értelmezi, érdemes tehát utazás előtt utánajárnunk, mennyire törhetjük össze magunkat a célországban, ha az orvosi ellátást ingyen szeretnénk megúszni. Ha nem kockáztatunk, legfeljebb napi egy frappéval kell kevesebbet fogyasztanunk, hiszen egy heti biztosítást már 1750-2100 forintért is köthetünk.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
