Szépen kikerekedett a februárban még nullásként beharangozott jövő évi költségvetés, amelybe már az uniós szabályszegést is beletervezték.
Régi nóta, hogy minden választási ciklusban farnehéz a magyar költségvetés. A választást megelőző év már jobbára az osztogatásról szól. Ezért volt oly meglepő Orbán Viktor miniszterelnök februári bejelentése, hogy nullás büdzsével kell megfékezni az államháztartási hiányt. Amivel még saját kormányának némely tagját is zavarba hozta. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, például annyira komolyan vette a kormányfőt, hogy rögtön közölte, már 2017-re is nullás költségvetést tervez.
Nos, alig két hónap alatt, azért elég hosszú utat járt be a jövő évi büdzsé terve. Mert a héten benyújtott törvényjavaslat, nemcsak, hogy nem nullás, épp ellenkezőleg, még magasabb is a 2017-re tervezett hiány az ideinél. Jövőre 1200 milliárd forintos költségvetési hiánnyal számolnak, míg az idei évre eredetileg 770 milliárdot terveztek, ám az év közben 1000 milliárdra emelkedett.
Nemcsak hosszú volt a költségvetési tervezés ösvénye, hanem meglehetősen kacskaringós is. Hamar kiderült, hogy szó sincs a 2012-es Matolcsy-féle megszorító csomaggal azonos nagyságrendű, 770 milliárdos nadrágszíjhúzásról, amit egy valóban nullás büdzsé igényelt volna. Mint már annyiszor, ezúttal is a Miniszterelnökséget vezető Lázár János pontosította a kormányfő elképzelését: csak „a személyi és a dologi kiadások” egyensúlyára törekszenek az állami szférában. Ami azért érdekes, mert a beruházások nélkül számolt költségvetés már eddig is pluszos volt. Magyarán, ha a kormány igazít a nadrágszíjon, akkor véletlen sem szorít, hanem inkább lazít. A jövő évi költségvetésben egyébként a nullás működést úgy érik el, hogy az áfabevételek 70 százalékát párosították a működési kiadásokhoz.
Önmagában a jövőre tervezett 2,4 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány nem hangzik rosszul, feltéve, hogy a nullás deficitet igazából senki sem gondolta komolyan. Azzal valószínűleg csak a hitelminősítőknek üzent a kormány, ám azok nem kapták be a horgot, így a tavaszi felminősítés elmaradt. Így továbbra is bóvli minősítésű a magyar államadósság.
Igaz, a gyors felminősítést egyáltalán nem várta a piac, nem kis részben a Magyar Nemzeti Bank alapítványa körüli botrány okán. A befektetésre ajánlott kategóriába való feljutásban, legfeljebb a kincstári optimizmustól fűtött kormányoldal hihetett.
Sokkal fontosabb, hogy a jövő évi költségvetésben növekszik a hosszú távú trendeket tükröző, úgynevezett strukturális deficit, amit a GDP 2,1 százalékára terveztek. Ennek középtávú célja 1,7 százalék, s ennek emelkedése az uniós szabályokat sérti.
A költségvetési trükközéseken és a nyílt szabályszegésen túl, az egyes költségvetési tételek is tanulságosak. Az évszázad baklövésének tekinthető Paks II. beruházás jövőre is elvisz közel 100 milliárdot. Stadionépítésre 77,7 milliárdot különítettek el, 70 milliárdot pedig az állami médiának szánnak. Míg a kormány Várba költözése 50 milliárd forintunkba kerül a jövő évben. És ha mindettől nem lennénk elég lelkesek, majd meggyőz minket a kormánypropaganda, amire 22 milliárdot költenek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!