A sokat szidott Brüsszelben megkezdődött a folyamat, amelynek végén megszülethet a föderális Európa. De míg korábban azt gondoltuk, ha Magyarország nemet mond a szorosabb integrációra, akkor másodrendű tagállammá degradálódik, most úgy látszik, nem lesznek különböző sebességek. Vagyis: vagy igazodunk, vagy nem. Köztes megoldás nem lesz.
A kezdeményezés élére az Európai Parlament (EP) állt, ahol jelenleg három olyan jelentésen is dolgoznak, mely alaposan átformálhatja az Európai Unió működését – ha a következő években sikerül átültetni a gyakorlatba. Hogy a három közül melyik is okozza majd a legtöbb fejtörést a magyar kormánynak, azt nehéz lenne megmondani, hiszen mindegyik dokumentum olyasmit vet fel, amelyről a nemzeti szuverenitás harcos védelmezői nem hajlandóak alkudozni.
Guy Verhofstadt, a liberális EP-frakció elnöke és Elmar Brok néppárti képviselő szilárd elhatározása szerint jövő márciusban – az EU jogelődjének tekinthető Európai Gazdasági Közösséget megalapításának 60. évfordulóján – összehívnak majd egy konventet, amely egy új európai alkotmány alapjait rakhatja le.
A jelenlegi elképzelések szerint – melyet a három közül az egyik jelentés is felvázol – létrejönne egy 12-15 fős európai kormány, ahol az Európai Bizottságban megszokottaktól eltérően nem lesz minden tagállamnak küldöttje, hiszen a mostani 27 fős kabinet nem tud hatékonyan működni. Az új kormányban lenne saját uniós költségvetést irányító pénzügyminiszter és európai külügyminiszter is. A törvényhozást kétkamarássá alakítanák, ahol a tagállami miniszterek alkotta Tanács szenátusként működne, és az alsóházként értelmezett Európai Parlament szerepe tovább nőne. Emellett megalakulna az Európai Védelmi Unió is, melyet egyre többen – időnként még a magyar kormány is – támogatnak mostanában.
Nincs más út
Ugyanakkor a szép és minden józan belátás szerint Európa túlélésének egyetlen zálogát jelentő Verhofstadt-terv megvalósításához több év kellhet. Viszont ha egyszer létrejön, nagyon úgy tűnik, Magyarország számára nem marad más alternatíva, mint hogy csatlakozik, vagy mindenből kimarad.
Erre utal Elmar Brok indulatos és a tárgytól némileg eltérő válasza is, melyet a Vasárnapi Híreknek a szorosabb együttműködést elutasító országok jövőjére vonatkozó kérdésére adott: „Az európai jogot tiszteletben kell tartani. Ha egy kezdeményezéssel nem ért egyet valamelyik állam, akkor a Tanácsban ellene szavazhat. Ez dolgok rendje, nem pedig az, hogy népszavazást írunk ki.
Magyarország ezt tette a nemzeti szuverenitás nevében, elfelejtkezve arról, hogy az összes többi tagországnak is megvan a szuverenitása, és arról is, hogy az Európai Unió Bírósága még nem hozott ítéletet a magyar kormány által beterjesztett kvótaügyben. Ha egy európai jogszabályt meghoztak, nem lehet előhozakodni azzal, hogy ez sérti a nemzeti alkotmányunkat. Ezért is kell Európának egy új alkotmány.”
A képet jelentősen árnyalja, hogy hosszú időn át a német Brok volt az, aki rendszeresen megvédte a Fideszt és az Orbán-kormányt a néppárti frakcióban.
Hasonlóan látja a helyzetet Niedermüller Péter (DK), a szociáldemokrata EP-frakcióhoz tartozó magyar képviselő is. „Orbánnak nem lesz más választása, minthogy igent mond az új európai alkotmányra. Otthon persze ezt máshogy fogja majd előadni, de azt még ő sem teheti meg, hogy ezt a megoldást elutasítja” – nyilatkozta lapunknak.
Nem lehet hazudni
A brüsszeli és otthoni kommunikáció közti eltérések természetesen nemcsak a magyar politikára jellemzőek, amelyre az Elmar Brok és Mercedes Bresso szociáldemokrata képviselő által jegyzett másik jelentés is utal. A dokumentum jelentősége abban áll, hogy a jelenleg is hatályos európai jog alapján megvalósítható reformokat javasol, melyeknek végrehajtására nem kellene éveket várni, mint a fent említett alkotmányra.
„A tanácsi döntéshozatal teljesen átláthatatlan, mivel nem lehet tudni, ki mire szavaz. A miniszterek a nyilvánosság előtt azt mondanak, amit akarnak, aztán az európai kollégáik körében szép csendben megszavazzák. Sokkal több átláthatóság kell az európai jogalkotásba” – magyarázta Mercedes Bresso a Vasárnapi Híreknek. Tehát ha elkezdenék alkalmazni a Brok és Bresso képviselők által kitalált rendszert, akkor a tagállami miniszterek nem titkolhatnák el a választók elől, mire is szavaztak, és így a kettős kommunikáció is ellehetetlenülne.
Ahogyan az is, hogy egyetlen ország miniszterének vétója miatt hiúsuljon meg egy döntés, ugyanis a dokumentum négyötödös többséget írna elő a jelenleg használt egyhangúság helyett. „Az is kétsebességes Európához vezet, ahol a tagállamok egyik csoportja ellehetetleníti a többieket. A demokrácia a többség akaratáról szól” – véli Mercedes Bresso.
Vagyis a magyar kormány mozgástere jelentősen csökkenne, hiszen nem akaszthatna meg olyan döntéseket, amelyek nem felelnek meg az ízlésének. Sőt, bár a joghoz értő forrásaink véleménye megoszlik a kérdésben, a Brok–Besso-jelentésből akár az is következhet, hogy a jogállamiság rendszerszintű megsértését szankcionáló 7. cikk szerinti eljárást sokkal könnyebben megindíthatnák Magyarország ellen.
Pénz nem lesz
A harmadik, Reimer Böge néppárti és Pervenche Berès szociáldemokrata képviselők által jegyzett jelentés sem tartogat sok jót Magyarország számára, hiába szól az eurózóna költségvetésének reformjáról, amelyhez első pillantásra nincs köze a valutaövezeten kívüli országunknak. A gond éppen ez: világosan mutatja, hogy a jövőben nem számolnak azzal, hogy valamelyik állam más fizetőeszközt használ.
A német és francia politikusok azt vetik fel a dokumentumban, hogy a regionális és kohéziós politika eddig is folyósított támogatásai mellett hozzanak létre egy afféle „esőnapalapot”, mellyel a bajba jutott országokat lehetne kisegíteni válság esetén. „A kezdeményezés lényege, hogy a jó időkben készüljünk a rosszra. Mint az Amerikai Egyesült Államokban, ahol minden állam befizeti a közös kasszába a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) megfelelő százalékát, és sokk estén a szövetségi kormány kisegíti a válságba jutott államot. Ám hosszú távon a hozzájárulás és visszakapott összegnek egyensúlyba kerülnek – magyarázta Reimer Böge a Vasárnapi Híreknek.
– A jelentéssel az volt a célunk, hogy az eurózóna válságához hasonló krízisek ellen egy tűzfalat biztosítsunk. Ez nemcsak arról szól, hogy a tagállamokat felkészítsük a nehéz időkre, hanem arról is, hogy az egységet a külvilág felé is mutassuk.”
Aki azonban nem tagja ennek a rendszernek, azt válság esetén nincs, aki kimentse.
Arra a német képviselő sem tudott egyértelmű választ adni, mi lesz a sorsa annak, aki nem vezeti be a közös pénzt. „Az a kivétel, aki nem tagja a valutaövezetnek. Egyszer dönteniük kell, hova állnak. Ha csatlakozni akarnak, szeretettel látjuk őket” – mondta.
Márpedig érdemes lenne mihamarabb csatlakozni, hiszen a Böge–Berèsjelentés gyakorlatba ültetéséhez sem kellenek évek és alkotmányozó konvent.
Így hamarosan Magyarország védőernyő nélkül maradhat, mellyel kapcsolatban Reimer Böge csak annyival vigasztalhat, hogy a kohéziós és regionális támogatások egy ideig még biztosan megmaradnak.
Forgatókönyvek
A három jelentésről a szerzők reményei szerint még az idén szavaznak az EP plenáris ülésén. Ám ha igent mond is rá a képviselők többsége, a javaslatokat akkor sem lehet automatikusan átültetni a gyakorlatba.
Még az EP-s körökben a szerzők vezetéknevei alapján BB1 és BB2-ként emlegetett tervek esetében sem, mivel ahhoz külön jogi procedúra szükséges, amelyben a tagállami miniszterekből álló Tanácsnak is komoly szerepe van.
Niedermüller Péter meglátása szerint a jelentésekből majd egy közös dokumentumot gyúrnak, de „érdemi lépést csak a francia és német választások után fogak tenni. Azt is csak akkor, ha az EP biztosra veheti, hogy a Tanács is a kezdeményezés mellé áll, hiszen a terv bukása komoly presztízsveszteséget jelentene az intézmény számára.”
Ugyanakkor a magyar képviselő meggyőződése szerint a 2019-es európai parlamenti választások előtt mindenképpen elő kell az EU-nak állnia valamivel, hiszen a tétlenség az egész európai projekt végét jelentheti. „Ahogy az is, ha az osztrák és francia elnökválasztáson, illetve a holland parlamenti választásokon a szélsőséges és populista erők győznek.”
Az Európai Unióban jelenleg az Európai Bizottság kezdeményezésére, az Európai Parlament és az adott szakpolitikai kérdésekben illetékes szakminiszterek alkotta Tanács döntése alapján hoznak jogszabályokat. Az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elvileg csak a nagy irányokat szabhatná meg, ám az utóbbi idők válságai miatt egyre többször az ő döntésük szabta meg az irányt.
A mostani kezdeményezések lényege az lenne, hogy a szakminiszterek és a kormányfők átláthatatlan és titkos alkui helyett nyílt szavazással döntsenek, és ne kelljen minden lépéshez az összes tagállam beleegyezése, mivel jórészt az alkudozás miatt olyan lassú a döntéshozatal, és nem a „vízfejű brüsszeli bürokrácia” miatt.
Ha egyszer létrejön, nagyon úgy tűnik, Magyarország számára nem marad más alternatíva, mint hogy csatlakozik, vagy mindenből kimarad.
Az Európai Parlament strasbourgi székhelyének ülésterme. A nagy változtatásoknak valószínűleg a francia városban található épület is áldozatául eshet, mivel túl költséges a két székhely - Fotó: Vincent Kessler, Reuters
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!