<h1>Így is lehet - Forrás: csabaikolbaszfesztival.hu</h1>-
  <h1>A nagy tanári kar - Fotó: Kollányi Péter, MTI</h1>-

Így is lehet - Forrás: csabaikolbaszfesztival.hu

- – Kép 1/2

ÍGY IS LEHET – OKTÓBER 25.

Csabai kolbászfesztivál
Békéscsaba, Városi Sportcsarnok
Itt aztán mindenki mindent tölthet kedvére. Étel, ital, disznóságok, minőségi házi koszt egész hétvégén.

Horgászshow
SYMA Rendezvény- és Kongresszusi Központ,
Budapest, Dózsa György út 1.
Ehhez nem sokat kell hozzáfűzni, mert itt mindenki és minden horogra akad, ami peca.

Darufesztivál
Hortobágy, faluközpont
A természet őszi ünnepe. Vezetett túrák is a daruk nyomában, bográcsos ételek, pusztai hangulat.

Orsolya-napi vásár
Kőszeg, Jurisics tér, Fő tér
Natúrpark ízei gasztronómiai fesztivál: kézművesek, őstermelők, borászok.

Süllőfesztivál
Szigliget
Egyáltalán ne számítsanak fagyos hétvégi hangulatra; lesz sürgés-forgás, néptáncolás, daléneklés.

Micsoda idők voltak! 
Úgy tűnik, mintha csak egy csoportkép volna – és persze valójában az is. Lehetne rendhagyó
tanári tablókép is, mint ahogyan az is: azokat ábrázolja, akik a Bach-korszakban a
nagykőrösi gimnáziumban tanítottak, Nagykőrösön éltek és alkottak. Arany János költő,
akadémikus, Salamon Ferenc és Szilágyi Sándor történész, Szabó Károly bibliográfus,
Szász Károly költő, műfordító, református püspök, Szigethi Warga János neveléstörténész,
Tomory Anasztáz matematikus és mecénás.

Varga Imre: Nagy tanári kar – szoborcsoport. Arany János Múzeum, Nagykőrös, Ceglédi út 19.

 

ZÖLD GOMB  
Két rivális sakkmester küzdelme egy széthulló
birodalom árnyékában. Anatoli Karpov és
Garry Kasparov huszonöt éven át próbálta bebizonyítani,
hogy jobb a másiknál, s bár azt hinnénk,
a sakk csupán sport, éppen a kettejük
küzdelme világít rá arra, hogy lehet akár különböző
nézetek csatája is: egy politikai köntösbe
bújtatott pszichológiai dráma anatómiája.

Karpov–Kaszparov, két király egy koronáért. Francia
dokumentumfilm, 2014, 55 perc, Viasat History, 2015.
október 25., vasárnap 11.05

OKTÓBER 25.
Nyugtalan hangulatban nyitott a New York-i tőzsde 1929. október 24-én, csütörtökön reggel. Délre már teljes volt a pánik. Több mint 13 millió részvényt dobtak piacra, vagyis mindenki eladni akart, az árfolyamok viszont padlót fogtak. Másnapra, október 25-re kiderült, óriási a baj. A válság enyhítésére visszavonták a külföldre kihelyezett amerikai tőkét, ezzel viszont a tengerentúli, így az európai gazdaságokban keletkezett tőkehiány. A nap – a fekete csütörtök után – fekete péntek néven vált híressé: bankok mentek csődbe, a pénz elértéktelenedett, emberek milliói kerültek az utcára.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!