Nem csak az ellenzék és alkotmányjogászok bírálják az alkotmánykoncepciót, a Fideszben sincs egyöntetű támogatása a tervezetnek. Szájer József, Orbán Viktor miniszterelnök alkotmányozó testületének tagja sem mindennel ért egyet.

 
Szájer József szerint még folytatódik a vita

 Az új alkotmány rögzítené többek között, hogy az emberi élet a fogantatástól kezdődik, és ez feléleszti az abortuszvitát. A Szent Korona benne van a szövegben, a zászlón pedig a tölgyfalevelekkel „turbósított” új címer is szerepelne. Az alkotmánytervezet mások jó hírneve és az erkölcsök védelme érdekében korlátozhatóvá teszi az alapvető jogokat, kizárja az azonos neműek házasságát, de „kiemelt védelemben részesíti a házasságot, mint a férfi és a nő legalapvetőbb és legtermészetesebb közösségét”. Az Alkotmánybíróság hatáskörét csorbítja, az alkotmány pedig akkor lenne módosítható, ha két egymás utáni országgyűlés képviselőinek kétharmada is megszavazza. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes javaslatára mindezt Ópasztuszeren írnák alá jövő tavasszal.

Az ellenzék már a munkacsoportok javaslatai ellen is kézzel-lábbal tiltakozott, de miután csütörtökön hivatalosan is nyilvánosságra hozták a koncepciót, kiderült: a Fideszen belül sem élvez egyöntetű támogatást a tervezet. Szájer József, aki tagja Orbán Viktor miniszterelnök alkotmányozó testületének, pénteken közölte: nem ért egyet azzal, hogy két egymást követő Országgyűlés módosíthassa csak az alkotmányt, de azzal sem, hogy a magyar zászlóban megjelenjen a címer. Mint mondta, a munkaanyagban leírt megoldások még nem tekinthetők véglegesnek, sőt „a nyitott vita” tovább folytatódik.

„Szakítás a hagyományos polgári demokráciával” – reagált Szikinger István alkotmányjogász a www.vasarnapihirek.hu oldalon elsőként megjelent alkotmánytervezetre. Mint mondta, a polgár van az állam alá rendelve, pedig fordítva kellene, ráadásul a szakmai színvonala és a nyelvezete is rossz, ezért nem vitaképes, továbbá hiteltelen, mivel hetente hozzányúlnak. „Koncepcióként elfogadhatatlan. A hatalom akarja megmondani, hogyan gyakoroljam a jogaimat, ráadásul a tervezet leginkább kötelezettségekről szól. A házasság elsődlegességéről szóló rész nem csak a melegeket, de a nőtlen férfiakat és a hajadon nőket is megbélyegzi” – sorolta Szikinger, aki szerint ennek ellenére meg fogják szavazni, ami ellen nemzetközi szervezetekhez lehet fordulni.

Ádám Antal pécsi alkotmányjogász szerint viszont számos üdvözlendő pontja is van a tervezetnek, például a szerkezeti változás. „Az állampolgári jogok az állami szervek előtt szerepelnek, ezt jónak tartom. Ahogyan azt is, hogy az alapjogok mellett a követelmények is megjelennek” – mondta, példaként említve a természetes és művi környezet ápolásának kötelezettségét az egészséges környezethez való alapjog részeként. „Intézményesítenék a közigazgatási bíróságot, továbbá az önkormányzatok nem az Alkotmánybírósághoz, hanem a közigazgatási bírósághoz tartoznának, ez is örvendetes” – tette hozzá. Ádám Antal szerint viszont az nem felel meg a demokratikus elveknek, hogy az Országgyűlés alkotmányozó hatalom is, és hogy a parlament maga szabná meg a saját hatáskörét. „Először az alkotmányozás rendjéről kell megállapodni, az alkotmányról pedig népszavazással kellene dönteni” – mondta a professzor, aki erősen kifogásolja, hogy kimaradt az egyházak és az állam különválasztása, és hogy az anya védelméről elfeledkeztek a magzat védelméről szóló részben.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!