Az államadósságunkat nem csökkenti, s közvetlenül a forintot sem erősíti, ha a kínai alapok magyar állampapírokat vásárolnak. Pekingből nézve ez jó befektetés.

Kár lenne túlértékelni, hogy a nagy kínai befektetési alapok belevesznek a magyar államadósságba. Bár a magyar kormány komoly sikerként könyvelte a néhány milliárd eurós állampapír-vásárlási szándékot, ám ez elenyésző része a magyar államadósságnak. Az idei első félévben csupán devizakötvényekből 4 milliárd eurónyit bocsátott ki Magyarország. Pekingből nézve pedig ez szinte már nem is tétel, hiszen az Egyesült Államok állampapírjaiból több százmilliárd euró értékben vásároltak kínai alapok, de dél-európai állampapírokra is elköltöttek nemrégiben néhány tízmilliárd eurót.

Önmagában az államkötvény-vásárlás semmilyen politikai feltételhez sem kötött, a piacon bárki szabadon vehet állampapírokat – mondta Samu János, a Concorde elemzője, emlékeztetve: az ezredforduló óta megfigyelhető, hogy a kínai befektetők bővítik a portfoliójukat. Előbb az amerikai jelzálogpiacon jelentkeztek, később rengeteg részvényt vásároltak, a válság kitörését követően pedig az Egyesült Államok legnagyobb hitelezőjévé váltak. Az elmúlt időszakban az euróövezet perifériás államkötvényeibe is belevettek, így például csak a spanyol állampapírokra 25 milliárd eurót költöttek.

A spanyol államadósság felvásárlása mögött is lehetne keresni a politikai szempontokat, de az elemzők szerint egyszerűen egy nagyon vonzó befektetésről van szó. A kínaiak úgy spekulálnak, hogy Németország és Francia­ország a saját jól felfogott érdekében valószínűleg úgyis megmenti a görögöket, spanyolokat, portugálokat, ezért az európai periféria kötvényei most olcsón megszerezhető befektetésnek számítanak.

Fontos leszögezni, hogy a kínaiak megjelenése a magyar állampapírpiacon nem csökkenti az államadósságot, és közvetlenül a forintot sem erősíti. Arról pedig megoszlik az elemzők véleménye, hogy vajon likvidebbé válik-e a magyar állampapírpiac a kínaiak vásárlásai nyomán. Samu János szerint a távol-keleti befektetők hosszú távon gondolkodnak, s ráülnek majd a kötvényeikre, míg Keszeg Ádám, a Raiffeisen elemzője úgy véli: olyasféle hatása lehet ennek, mint egy IMF-keretnek, vagyis a jelentősebb tőkekivonásoktól védheti a magyar állampapírpiacot, egyúttal állandó keresletet biztosít a kötvények iránt. Abban mindketten egyetértenek, hogy a kínai alapok befektetései bizalom­erősítőek lehetnek.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!