Európa-szerte komoly aggodalmat keltett a lex MAL elfogadása, vagyis a MAL Zrt. állami felügyelete. Ha az állami beavatkozás túllép a közvetlen katasztrófahelyzet megkívánta mértéken és az ideiglenesség állandósul, magyarán tényleges államosításba torkollik, akkor elsődlegesen az Európai Unió figyelmeztetésére lehet számítani.
Ráadásul alkotmányossági aggályokat is felvet, hogy az állam a gazdasági tevékenységek vonatkozásában, csak rendkívüli vagy szükségállapot esetén rendelhet el adatszolgáltatást. Súlyos katasztrófáról lévén szó, ami az adott kistérségben alapvetően megváltoztatta az ott élők kilátásait, érthető, hogy rövid távú politikai kényszer hatott a kormányra, ami azonnali lépést sürgetett. A közvélemény számára is megnyugtató, hogyha az állam viseli a kárelhárítás költségeit, akkor a tulajdonosok jogait korlátozzák. Egy ilyen lépésben még némi gazdasági ráció is felfedezhető lenne. Észre kell azonban venni, hogy a MAL Zrt. teljes körű felügyelete, vagyonkezelése és üzemeltetése annyira erős eszköz, s olyan jogosítványokat ad az államnak, amely már a piacgazdaság alkotmányos alapjait veszélyezteti. Arról már nem is beszélve, hogy mennyire aggályos egy olyan szabályozás, mely a törvény hatályát egy korábbi eseményre terjeszti ki. Alkotmányossági aggályok annak kapcsán is felmerülnek, hogy a vállalkozások gazdasági mutatóira, a hitel és tőkekapcsolataira és az adózással összefüggő pénzügyi mutatóira, tehát a gazdasági tevékenységek vonatkozásában, csak rendkívüli vagy szükségállapot esetén rendelhetnek el adatszolgáltatást. Azon is érdemes elgondolkozni, hogy a kormánybiztos akár 2 évig is regnálhat, így az állami beavatkozás könnyen túlléphet a közvetlen katasztrófahelyzet megkívánta mértéken. Márpedig, ha az ideiglenesség állandósul, magyarán tényleges államosításba torkollik, akkor elsődlegesen az Európai Unió figyelmeztetésére lehet számítani, illetve a tulajdonosok az Európai Bírósághoz fordulhatnak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
