Sok kérdésben sarokba szorították Mark Zuckerberget. Naiv felvetések is bőven előkerültek a szenátusi meghallgatáson. Az amerikaiak nem szeretik, ha manipulálják őket vagy kémkednek utánuk.
Meghallgatásra hívta az amerikai szená¬tus Mark Zuckerberget, a Facebook és a Cambridge Analytica körül kitört botrány ügyében. (A jelenlegi adatok szerint csak az Egyesült Államokban 87 millió felhasználó személyes adataihoz jutott hozzá a Cambridge Analytica nevű cég illegálisan). Ha le akarták vizsgáztatni a közösségi oldal tulajdonosát, akkor csődöt mondtak: ők vizsgáztak le, és nem csak számítástechnikából, hanem a modern valóság elemi ismeretéből is.
Idézzünk néhány kérdést és választ a meghallgatásból.
– Hogyan képesek fenntartani egy üzleti modellt, melyben a felhasználók nem fizetnek? (Orrin Hatch szenátor)
– Szenátor úr, hirdetéseket közlünk.
– Hányféle adatkategóriát tárolnak és milyen adatkategóriákat gyűjtenek? (Deb Fischer szenátor)
– Szenátor úr, világossá tenné, mit ért „adatkategória” alatt? Nem teljesen értem, miről beszél.
– Kívánnak önök több jogot adni nekem arra, hogy törölhessem a Facebookról a személyi adataimat? (John Kennedy szenátor)
– Szenátor úr, ön ebben a pillanatban is törölheti bármely adatát a Facebookról, sőt akár az összeset is.
– Kiterjesztik jogaimat adataim titkosítására? (John Kennedy szenátor)
– Ezen jogai már most is megvannak, szenátor úr.
Ha a szenátus fogja megoldani a kérdést, a meghallgatáson tapasztaltak alapján el is búcsúzhatunk a társadalmi érintkezésnek ettől a formájától. Mark Zuckerberg való¬ban segíteni akar a helyzeten, sőt már neki is látott: mint bejelentette, különös tekintettel a magyar, mexikói, brazil és pakisztáni választásokra, több tízezer hamis fiókot tö¬röltek mostanáig.
De azért várjunk egy kicsit, mielőtt egységesen elkönyveljük a szenátust egy kisdedóvónak. Akadtak ugyanis olyan kérdések a meghallgatáson, amelyekre Zuckerberg nem adhatott azonnali és pontos választ – vagy nem volt képes rá. Ezekből is válogassunk:
– Nevezze meg mindazon appokat, amiket letiltott a Facebook azért, mert meg nem engedett módon továbbadták harmadik félnek a felhasználók adatait!
– Dolgoztak-e Facebook-alkalmazottak a Cambridge Analyticával 2016-ban, a Trump-kampányban?
– Gyűjt-e kiskorúaktól hívásadatokat és szöveges adatokat a Facebook Messenger, amikor szinkronizálja a felhasználói profilokat?
– Követi-e a Facebook a felhasználók internetes tevékenységét azután, hogy azok kijelentkeztek a Facebookról?
– Miképp követi nyomon a Facebook a felhasználókat a különböző eszközökön át?
– Milyen hosszú ideig tárolja egy felhasználó adatait a Facebook, ha az töröltette magát?
– Milyen alapelvek mentén fejleszt mesterséges intelligenciát a Facebook?
– Hány ponton gyűjt adatokat a Facebook az átlagos, Facebookon nem regisztrált felhasználókról?
Igaz, ezek jelentős része már nem a szenátusban, hanem a képviselőház Kereskedelmi Bizottsága előtt hangzott el: és ott már jobban felkészültek a képviselők. Tulajdonképpen a meghallgatásoknak eddig két fontos eredménye van. Az egyik az, hogy Zuckerberg kiállt az európai általános adatvédelmi szabályozás (GDPR) mellett, és kijelentette: annak előírásait az egész világon be fogják vezetni. „A GDPR-nak több fontos összetevője van. Az egyik, hogy ellenőriz minket, azt, amit csinálunk. A másik annak az ösztönzése, hogy letegyünk az emberek elé egy olyan eszközt, amely végigvezeti őket a beállításaikon. Pontosan ezt fogjuk tenni.”
A másik, hogy a floridai Kathy Castor képviselő szavaiból megismerhettük az amerikai közhangulatot: „Az amerikaiak nem szeretik, ha manipulálják őket. Nem szeretik, ha kémkednek utánuk. Nem szeretjük, amikor valaki a házunk előtt figyel minket. Nem szeretjük, amikor követnek minket az utcán, vagy még rosszabb, követik és zaklatják a gyermekeinket. A Facebook most eljutott odáig, hogy szinte mindenkit követ.”
Pedig nem is erre a célra találták ki.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
