Az Iszlám Állam csúfos vereséget mért az iraki hadseregre, az ország jelentős területeit az ellenőrzése alá vonta, és a szíriai polgárháború egyik kulcsszereplője lett. A nyugati társadalmak ennek ellenére értetlenül állnak a dzsihád sikerének titka előtt.
Hassan Hassan és
Michael Weiss: Az Iszlám Állam
A terrorszervezet hódításai miatt érzett döbbenet egyfelől felfoghatatlan – állítja Hassan Hassan és Michael Weiss Az Iszlám Állam című munkájában –, ugyanis az USA a 2000-es évek jelentős részét az Iszlám Állam elődszervezetei elleni harccal töltötte. „Mégis, az ISIS létrejöttére úgy reagált a világ, mintha a vietkong 1985-ben új zászló alatt felvonulva elfoglalta volna Délkelet-Ázsia egyharmadát, és ezt az előrenyomulást a Reagan-kormány és a CNN a semmiből született gerillacsapat támadásaként tálalta volna” – írják.
Vagyis, igen hosszú és az amerikai titkosszolgálatok által is jól ismert előzmények vezettek oda, hogy szélsőséges szunniták néhány ezres serege leigázza Irak és Szíria jelentős részét. Az Abu Muszab al-Zarkávi köré szerveződő terrorcsoportok 2000-es évekbeli tevékenységének egyenes következménye volt az Iszlám Állam kialakulása.
A szír politikai elemző és az amerikai újságíró több tucat egykori amerikai hírszerzővel és katonával, illetve leszerelt dzsihádistával készített interjút a könyvéhez. A több száz oldalas munka elképesztően tömény olvasmány: nincs egyetlen bekezdés benne, amit ne kellene átgondolni és megemészteni.
A könyv elsősorban azoknak szól, akik az Iszlám Állam kialakulásának és hódításainak történetére kíváncsiak, és hallottak már egyet s mást a 2000-es évek közel-keleti terrorszervezeteiről. A kecsegtető alcímmel – A terror hadserege belülről – nem árt vigyázni: a szervezet jelenlegi működéséről meglepően kevés információval szolgál.
Ford. Nagy Marcell és Takács Zoltán,
HVG Könyvek,
2015. 328 o.
Az Iszlám Állam – Terrorizmus 2.0
A terror hadserege belülről
A nagyközönség számára könnyebben fogyasztható lehet a négy magyar kutató közreműködésével született Az Iszlám Állam – Terrorizmus 2.0 című kötet, melyben az olvasmányos stílus szerencsére nem csorbítja a tudományos munka komolyságát.
A könyv első – és nevével némiképp ellentétes – fejezetében keveset foglalkozik a terrorszervezetből lett kvázi állam történetével, sokkal inkább a működésére fókuszál. Világosan és a bennfentesség sallangjaitól mentesen mutatja be, kik az Iszlám Állam szövetségesei és ellenfelei, miből tartja fenn magát, hogy szervezi meg a közigazgatást, vagy hogyan bánik (el) a kisebbségekkel.
Az írás talán legérdekesebb része a szervezet leleményes propagandájáról szól, ami segít megértetni, hogy az Iszlám Állam sikerében igenis van valami megdöbbentően új.
Szerk. Nádori Attila. Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely
– Kossuth Kiadó, 2016.
254 o.
Zak Ebrahim: A terrorista fia
Az Iszlám Államhoz csak lazán kapcsolódik Zak Ebrahim, A terrorista fia című önéletrajzi elbeszélése, mégis szépen felel a nyugati világ aggodalmaira. A szerző apja a dzsihád nevében egy szélsőségesen arabellenes rabbit lőtt agyon New Yorkban, majd a börtönből segédkezett a World Trade Center elleni 1993-as merénylet megszervezésében.
Fiának egész gyermekkorát megnyomorítja apja tette, szegénységbe taszítja, hogy apja „a családja helyett a terrorizmust választotta”, és állandó megaláztatásban van része az iskolában is.
Felnőve azonban úgy dönt, szakít az iszlám vallással, az intoleranciával és a gyűlölettel, és a békét választja. A rövid elbeszélés egy hányatott sorsú arab fiú megható története, ami igazán amerikai módra zárul: happy enddel.
Ford. Garamvölgyi Andrea,
(„TED Books”) HVG Könyvek, 2016, 112 o.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!