Ha még ennél is gyengébb filmet csináltak volna a világ legnépszerűbb háziasszonypornó-bestselleréből, akkor is atombiztos a kasszasiker, így Sam Taylor-Johnson rendezőnő semmit nem kockáztatva forgatott egy tetszetős, átlagosan eljátszott, montázsszerűen rendezett románcot, mely még ahhoz is kevés, hogy rendesen kicsapja a biztosítékot, nemhogy beindítsa a fantáziánkat.

 
A szürke ötven árnyalata - jelenet a filmből

Legfeljebb azoknak okozhat meglepetést, akik még sosem vettek a kezükbe kortárs erotikus-romantikus női ponyvaregényt, de ők is inkább kuncogni fognak az olyan mondatokon, mint mikor Mr. Grey egy kapucsínó fölött közli Anastasiával: „Én nem szeretkezem. Én b…szok.” A pajzán nyelvezet írásban jobban működik, ahogy a szexjelenetek is, ha tudjuk, hogyan lüktet közben a hősnő nyaki ütőere és milyen gondolatok cikáznak épp a fejében.

De főleg azt nem fogjuk megérteni belőle, mi lehet a vonzó a mai nőnek egy domináns-szubmisszív viszonyban, noha elhangzik a kulcsmondat: a kontroll feladása felment a felelősség alól. A nők egy része bizony megelégelte, hogy férfi/kenyérkereső szerepbe kényszerül, és bár még bevallani sem ildomos, boldogan feladná a függetlenségét és karrierálmait egy gondoskodó, biztonságot nyújtó férfiért, aki mellett a klasszikus értelemben, de a mai előjogaival együtt nő lehet.

Kiválasztottak két, nem is különleges, csak szép színészt, hogy elmerüljenek a szimulált testi gyönyörökben, melyek csupán a BDSM (kötözős-fenyítős szex) illusztrációjának illusztrációi. Csalódni fog, aki durva ágyjeleneteket vár; az eszelős luxus a legperverzebb kéj, amiben a mai Hamupipőke- mese sztárjai tobzódnak.

"Nem feszegették a szabad akarat kérdését sem. Vajon birtokolhatunk-e egy embert a pénz, a szenvedély, vagy akár szerelem hatalmával?"

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!