Dúr vagy moll? Gyors vagy lassú? Legyen benne zongora vagy inkább egy számítógépes szoftverre hagyatkozzunk? A Dal döntője kapcsán a tökéletes popsláger nyomába eredtünk.

 
Rácz Gergő, a slágergyáros (Fotó: Hermann Péter)

Rácz Gergő tavaly és idén összesen három dalnak volt szerzője a legjobbak közt A Dal versenyében, a V. I. P. együttes egykori, a Fool Moon jelenlegi tagjaként pedig számos egyéb slágerhez köthető a neve. Gergő 11 évesen írta meg első saját dallamát (máig emlékszik rá), tizenöt évesen stúdiózott először. „A kreativitás mindig bennem volt: figyeltem mások dalait, dallamait, elemezgettem, hogy épülnek fel – ez a fajta gondolkodásmód egy jó kiindulópont” – mondja. – A legfontosabb, ahogy a dalban legyen egy olyan érzés, ami az alkotókat, az előadót és a hallgatót is végigkíséri – s ezt támassza alá, illetve erősítse a szöveg, a hangszerelés, a ritmika, minden.” Gergő szerint nagyon fontos, hogy a szerző ott legyen a stúdióban, és átadja a dallal kapcsolatos gondolatait, érzéseit. „Katona Klári például elmesélte, hogy amikor Presser Gáborral dolgoztak, rengeteget beszélgettek a neki írt dalokról – na, azok olyan felvételek is lettek. Mélyek, tökéletesen átérezhető belőlük minden szerzői és előadói szándék.” Gergő azt mondja, ha egy dal a megíráskor már a szerzőnek sem tetszik, az nagy valószínűséggel a hallgatóknak sem fog – ám ugyanez nem igaz fordítva: ha a szerző és az előadó elégedett egy számmal, a sikerre az esélyek nagyot nőnek, de még mindig elbukhat, ha kikerül az éterbe. Ez a bizonyos ismeretlen tényező teszi izgalmassá a dalszerzői munkát. „Némileg paradox, de szerintem úgy kell dalt írni, hogy az ember minden tudását beveti ugyan, de közben úgy érzi magát, mint amikor gyerekkorában először rácsodálkozott a zene szépségére.”

Mindez persze kevéssé megfogható, ám Gergő szerint, bár vannak trendek és megszokott minták, nincsenek olyan titkos alkotóelemek, amiket ha összerakunk, akkor tuti sláger születik – és a szerzőnek is jólesik néha áthágni a szabályokat. „A precizitás elengedhetetlen. Szerintem egy dal akkor jó, ha »rend van benne«. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy skatulyák szerint kellene gondolkodnunk, egyszerűen annyit, hogy ne zökkentsük ki a hallgatót. Az egyik legjobban sikerült dalom a Bennünk a világ, ami jócskán átlépi a rádiók által preferált maximum négyperces hosszt, mégsem szokták idő előtt lekeverni. Ha zeneileg indokolt, akkor bátran el lehet térni a szabályoktól.”

És a poptörténelem nagyjai gyakran el is tértek. „Ha volna egy tetszőleges szám, aminek a szerzője lehetnék, egészen biztosan a Queen Bohemian Rhapsodyjét választanám. Márpedig ha valami, akkor ez az a szám, ami minden létező szabályt áthág, valahogy mégis egység van benne. Sokat gondolkodtam már, hogy vajon mi az, ami egy ilyen dalt egyben tart? Vegyük a részeket külön-külön, és rájövünk: mindegyiket jó hallgatni, könnyű befogadni még elsőre is – az összhatás pedig utánozhatatlan. A szabályok szem előtt tartásával népszerű dalt írni nagyszerű dolog, ám a konvenciókat és korlátokat áthágva létrehozni és sikerre vinni valamit még nagyobb diadal.”

Ismeretlen ismerős

Ha slágergyártásról van szó, akkor előbb-utóbb Skandináviában lyukadunk ki. A Waterloo című számmal 1974-ben eurovíziós győzelmet arató, s így a nemzetközi popéletbe egy csapásra berobbanó ABBA sikerét persze nehéz megközelíteni, de ha az ember kicsit böngészgeti a szerzők listáját az aktuális popsztárok lemezein, szinte biztos, hogy talál svéd vonatkozást. Sokan a zeneoktatásban, mások a genetikában vélik megtalálni a zenei sikerek zálogát – biztos csak egy van: Svédország verhetetlen, ha popzenéről van szó. A legnagyobb svéd dalszerzőmágus neve Max Martin. Ismerős? Ne aggódjon, ha nem: Martint a kutya se ismerné fel az utcán. Ám ha megjelenik egy zenei díjkiosztón (márpedig igen gyakran kell színpadra sétálnia, hogy talicskaszámra nyert díjait hazafuvarozza), halomban hevernek a lábai előtt a dalért esedező popsztárok. Martin eddig 38 olyan dalt írt, amelyből egymillió példánynál többet adtak el – összesen több mint 135 millió fogyott a dalaiból! Neki köszönheti legnagyobb slágereit a kilencvenes évek emblematikus fiúcsapata, a Backstreet Boys (Quit Playing Games, Shape Of My Heart, I Want it That Way), de Katy Perry sikereinek (I Kissed a Girl, California Gurls, Hot N Cold)) is ő az egyik titka. Szerzett már toplistás dalt Britney Spearsnek (Baby One More Time), Pinknek (So What), a Bon Jovinak (It’s My Life) és a Maroon 5-nak (One More Night) is, újabban pedig Taylor Swifttel dolgozik (We Are Never Ever Getting Back Together). Ő szabadította a világra a Rednex nevű, egyébként svéd vicc-countrybandát, ami csak nehezen menthető. Azt mondják Martinról, hogy a stúdióban (merthogy producerként is működik) olyan, akár egy matematikus: mérnöki pontossággal adagolja az összetevőket, és tökéletesen tisztában van vele, egy adott előadónak mely tulajdonságait kell előtérbe tolnia. Végig részt vesz a munkafolyamatban, és abszolút maximalista. Nem véletlen, hogy Amerika csillagai áhítattal zarándokolnak el stockholmi stúdiójába. A sors iróniája – és egyben a popsláger-varázsösszetevő létezésének cáfolata is –, hogy Martin saját zenekarával sohasem lett igazán sikeres. Interjúkban gyakran emlegeti, hogy karrierje elején csak a tehetsége volt adott, és tulajdonképpen lövése sem volt arról, mi zajlik egy stúdióban. Ez némileg összecseng azzal, amit Rácz Gergő mond: a tanult dolgok csak a slágergyártás bizonyos spektrumaira elegendőek. A titok mindig is titok marad.

Gagyi és mestermű

A tökéletes popszám titkához sajnos akkor se kerülünk jelentősen közelebb, ha megnézzük minden idők legnagyobb példányszámban elkelt kislemezeit, bár néhány következtetést azért levonhatunk. Ríkatós balladával, különösen, ha filmzene, nagyot lehet kaszálni: Celine Dion Titanic-betétdala és Whitney Houston I Will Always Love You-ja egyaránt 15 millió példányban fogyott. Ha dalunk egy-egy tragikus vagy épp örömteli történelmi eseményhez, jótékonysági misszióhoz kapcsolható, szintén sokra viheti: Elton John Diana-emlékdala, a Candle in the Wind 33 millió példányban, az USA For Africa We Are The Worldje 20 millióban fogyott. Mariah Careynek a karácsony hozta meg a tízmillió feletti eladást az All I Want For Crhistmas című gigaslágerrel (14), de ugyanebben a kalapban (10-14,9 millió eladott példányszám) található Elvis Presley a Hound Doggal, Britney Spears a Baby One More Time-mal és a Village People a Y. M. C. A.-vel. A történelmi események/jótékonyság kategóriát itt a Scorpions Berlini fal-opusza, a Wind Of Change, illetve a Band Aid Do They Know It’s Christmas című dala képviseli. Szégyen, de a Beatles mellé befért a Sziget Nagyszínpadon playbackről bohóckodó Panjabi MC és a Los Del Rio idegtépő Macarenája is. A nagyívű balladákat Sarah Brightman és Andrea Bocelli duettje, a Time To Say Goodbye képviseli. A 7-9,9 milliós rekeszbe már több Beatles-szám fért: itt tanyázik a Hey, Jude és a Can’t Buy Me Love is, épp a Queen Another Bites The Dustja mellett. Olyan rádiókedvenceket találunk itt, mint az Eye Of The Tiger vagy Shakira Whenever, Whereverje. Itt már roppant erős a gyanú, hogy vagy nagyon jót kell írni a sokmilliós eladáshoz, vagy borzalmasat: abszurd módon ugyanis a Las Ketchup formáció örökbecsűjéért (Lásd még: Asereje, hülye tánc) is pont ugyanannyi jogdíj jár, mint a Nirvana Smells Like Teen Spiritjéért.

Az utóbbi években természetesen a letöltéseket figyelik: e kategóriában egyelőre csak a Black Eyed Peas I Gotta Feelingje kúszott, bár szorosan ott van a nyomában Adele Rolling in the Deepje (14 millió), Bruno Mars két slágere, valamint Lady Gaga, Katy Perry, Flo Rida, Carly Rae Jepsen a Call Me Maybe-vel – és persze a Gangnam Style se maradhat ki. Jól látható tehát, hogy a hanghordozók fejlődésétől a politikai eseményeken át egészen az internetes mémekig számtalan tényező befolyásolja egy-egy dal sikerét – a jogdíj pedig a leggagyibb szám után is ketyeg.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!