Egyre inkább bizonyságot nyer, hogy a betegség, amelyben a világon 35 millió ember szenved, és a negyedik leggyakoribb halálok a fejlett országokban, összefügg az elhízással, a cukorbetegséggel és más anyagcsere-problémákkal. Az Alzheimer-kórt már 3. típusú diabétesznek is hívják.
Az egészségtelen táplálkozás elhízáshoz és cukorbetegség kialakulásához vezethet, ezt mindnyájan tudjuk. A legújabb kutatások szerint azonban az agyunkban is kárt tehet – írta meg a New Science magazin. A Rhode Island-i egyetem tudósai újabb bizonyítékot találtak arra, hogy kapcsolat van a táplálkozás és az Alzheimer-kór kialakulása között.
Az ember túléléséhez elengedhetetlen fontosságúak a magas zsír- és cukortartalmú ételek. Napjaink élelmiszerbőségében azonban ez az ösztön könnyen önpusztító szenvedéllyé válhat. Bár egyre többen tisztában vannak azzal, melyek az egészségtelen ételek, agyunkban a rövid távú haszon felülírja a hosszú távú veszélyt.
Dr. Suzanne de la Monte patkánykísérletekkel igazolta, hogy az egészségtelen táplálkozás folytán az agyban felhalmozódnak a méreganyagok, és gyulladásos állapot alakul ki, amelynek következtében roncsolódnak az idegsejtek, rohamosan romlik a memória, csökken a tájékozódás képessége, és zavartság lép fel – a demencia tipikus tünetei. A doktornő szerint ezért az elbutulás kezelésében fontos az inzulinszint beállítása, az agy stressz-szintjének csökkentése és a méreganyagok felhalmozódását okozó anyagcsere-problémák kezelése.
„Nincs új felfedezés, de egyre többet tudunk meg a betegségről – mondja dr. Kovács Tibor, a SOTE Neurológiai Klinikájának docense. – Arról is van már adatunk, hogy a koleszterincsökkentő gyógyszerek is befolyásolják az Alzheimer-kór kialakulását. A korábbi hiedelmekkel ellentétben a nikotin nem segít, a dohányzás csak növeli a betegség kialakulásának kockázatát. Az alkoholfogyasztás is szerepet játszik: az absztinensek is rosszul járnak – bár kevésbé, mint a túlzott fogyasztók –, tehát kis mennyiségű alkohol fogyasztása ajánlott. Az antioxidánsok, amelyek például a vörös bogyós gyümölcsökben vannak, valamint a telítetlen zsírsavak fogyasztása (mint len-, a kókuszvagy a halolaj) és a kalóriabevitel csökkentése segítenek a betegség megelőzésében. De még csak kutatási szakaszban van az a lehetőség, hogy az orron át befújható inzulint alkalmazzuk a kezelésben.” Az Alzheimer-betegek kezelésében is jó eredményeket lehet elérni a táplálkozás átalakításával és étrendkiegészítők bevezetésével, de a legfontosabb a megelőzés: „időskori egészségünk 30 és 60 éves korunk között dől el” – figyelmeztet az orvos. Fontos a helyes táplálkozás, az egészséges életmód, a fizikai és szellemi igénybevétel (az egyetemet végzettek között alacsonyabb a demencia aránya). Később ugyanis már csak a betegség lassítására van esély, az agyban elpusztult idegsejteket és a sérült agyszövetet jelenlegi tudásunk szerint már nem lehet helyreállítani. Mivel az Alzheimer-kór a rövid távú memória betegsége, tünetei felismerhetőek: ha valaki összekeveri a napokat, elfelejti bevenni a gyógyszert, de emlékszik a negyven évvel korábbi élményeire, forduljon a háziorvoshoz, aki továbbirányíthatja a szükséges vizsgálatokra, neurológushoz vagy pszichiáterhez. Magyarországon legalább 200 ezer demens beteg van, ezek közül az Alzheimerkórban szenvedők 100-150 ezren lehetnek. A demencia kialakulása már 40-50 éves korban elkezdődhet, és az életkor előrehaladtával egyre többeket érint: 85 fölött már minden második embert. Mivel a világ népessége egyre öregszik, és 2050-re már az idős korosztály lesz a legnagyobb létszámban (tizenöt éven belül már a teljes európai lakosság fele 50 évesnél idősebb lesz), a megelőzés mellett szükség lenne az ellátórendszerek bővítésére is.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!