Ha már vége a vacsorának, és sikerült a gyerekeket is ágyba szuszakolni, legfeljebb akkor érdemes bekapcsolni a tévét karácsonykor, persze szigorúan csak annak, akinek nincs jobb dolga. Nehogy már azért legyen háromnapos az ünnep, mert Macaulay Culkinnak háromszor sikerült túljárnia a betörők eszén (bár a harmadik már nem is ő volt) – ahogy nemrég egy dumaszínházi előadáson hallottam.

 

Október óta hallgatjuk a karácsonyi zenéket bevásárlás közben, november óta látjuk a kivilágított karácsonyfákat, karácsonyi akciókat mindenütt. Miközben a külvilág mindent megtesz, hogy beoltson bennünket ünnepi hangulattal, nehéz ugyanezt a bensőnkben is megvalósítani.

Én már hetek óta ki vagyok éhezve a szívmelengető néznivalóra, olyannyira, hogy még a híradókat is sikerül elkerülnöm, bár jövőre erre már talán nem is lesz szükség, ha eléri célját az új médiatörvény rossz híreket visszaszorító kiegészítése. Most jólesik szórakozni még a legütődöttebb vígjátékokon is. Ilyenkor az ember szívén picit vékonyabb a páncél és mindennél jobban vágyik a jóra, a katarzisra, az együttérzésre, a melegségre, ahogy a kislányom mondja: a szívenergiára.

A naptárként is hasznos Kíván­ságkosárban hetek óta közlekednek a jókívánságok távolba szakadt hazánk fiai és az itthon maradottak között. Imádom hallgatni, mikor egy dédikének, dédpapának kíván boldog karácsonyt családja – lányai, fiai, menyei, vejei, unokaveje, tucatnyi unokája és fészekalja dédunokája. Nekem is jól- esik kellemes ünnepeket kívánni még a bolti pénztárosnak is. Kicsit mókás is már, ahogy egymást túllicitálva kívánnak a nézők boldogságban, békében, örömökben, áldásban, egészségben, szépségben és mindenféle elképzelhető – és elképzelhetetlen – jóban gazdag, gyönyörűséges karácsonyt, újévet. A neveket hallgatva is nosztalgiázunk, Piroska küldi Ilonkának, csókolja őt Béla, Marika és Rózsika.

Az idősebb-ifjabb megkülönböztetés az átlagnál nagyobb gyakorisággal hangzik el itt – és nem azért, mert annyian nem tudtak új nevet kitalálni a porontynak. No és olyan város- vagy falunevek is, hogy az is legalább tízmilliós kérdést érne, még Ma­­gyarországon találhatóak-e.

A zenei bejátszások jó része már akkor is szirupos és sajtszagú volt, mikor megírták, de ez persze senkit sem érdekel. Lehet további sok-sok közös, szeretetben eltöltött évet kívánni súlyos beteg párunknak Andrea Bocellitől a Time to say goodbye-jal is (magyarul: Ideje elbúcsúzni). Úgyis csak az érzés a lényeg, amely persze bennünk él, meg hogy jól áradjon a szívenergia.

Én is ezt kívánom karácsonyra, mindenkinek, aki szereti.

 

Kívánságkosár, Duna TV

Címkék: labdarúgó iskolák, labdarúgó iskolák

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!